Az összeférhetetlenség jogintézményével a jogalkotó – a közélet tisztasága érdekében – kizárni kívánja a különböző okból össze nem egyeztethetőnek, nem folytathatónak ítélt tevékenységek együttes gyakorlását.

Az összeférhetetlenség szabályait többféleképpen lehet csoportosítani, azonban alapvetően két nagy csoport képezhető az összeférhetetlenségi esetkörök tekintetében.

Az első csoportot az érintett tisztségre (polgármesteri vagy képviselői) vonatkozó jogszabályok állapítják meg (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban:
Ötv.), illetve a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Ökjtv.).

A második nagy csoportba az adott tevékenység szakmai szabályait megállapító, ágazati jogszabályok által meghatározott összeférhetetlenségi esetek tartoznak. Ezen esetkörök tekintetében, megállapítható, hogy az összeférhetetlenség vizsgálata nem képviselő-testületi hatáskörbe tartozik, hanem az adott tisztség tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlójának, valamint az érintettnek a kötelezettsége.

Ez az összeállítás a tisztségek és foglalkozások esetében felmerülő összeférhetetlenség eseteit tekinti át.

A tisztségen belül különbség tehető:
- települési (fővárosi kerületi), illetve megyei, fővárosi önkormányzati képviselő;
- polgármester, főpolgármester (alpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnök, alelnök), (a továbbiakban együtt: polgármester);
vonatkozásában fennálló összeférhetetlenségi szabályok között.

A jellemző foglalkozások:
- bírák, ügyészek, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak;
- fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai;
- köztisztviselők;
- közalkalmazottak;
- egyéb tisztségek, megbízatások
szerint csoportosítottuk.

Az Ötv. és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXVIII. törvény lehetőséget ad a képviselő-testületnek arra, hogy a nem képviselő-testület tagjai közül válasszon alpolgármestert (főpolgármester-helyettest, alelnököt). Ezen alpolgármester ugyan nem lesz a képviselő-testület (közgyűlés) tagja, de jogállására az alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, így rá az alpolgármesterre megállapított összeférhetetlenségi okok vonatkoznak.

A foglalkozási csoportokkal összefüggő összeférhetetlenségi esetek két nagy csoportra oszthatók.
Néhány esetben az összeférhetetlenséget az ágazati törvény szünteti meg úgy, hogy a megválasztott
képviselő, polgármester szolgálati viszonya megválasztásával megszűnik. Összeférhetetlenségi
időszakról ebben az esetben valójában nem beszélhetünk, a két jogviszony egyidejűleg
nem áll fenn.
Az esetek többségében az összeférhetetlenség feloldható, feloldandó, az érintett személy eldönti,
hogy a két – jogszabály által meghatározott – összeegyeztethetetlen tevékenység (tisztség,
beosztás) közül melyiket választja.
I. A települési képviselő/polgármester jelöltekre vonatkozó szabályok
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 52. § (2) bekezdés c) pontja szerint a jelölt
nyilatkozik arról, hogy nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői vagy polgármesteri
megbízatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond.
A jelöltség időtartama alatt ténylegesen nem áll fenn összeférhetetlenség, a megválasztásig
annak csak veszélye állapítható meg. Bizonyos foglalkozást űzők esetében azonban egyes
jogszabályok már a jelöltség elfogadásától tartalmaznak bizonyos korlátozásokat. Az alábbiakban
ezeket a korlátozásokat ismertetjük.
- Ha a bíró önkormányzati képviselői, vagy polgármesteri választáson jelöltetni kívánja
magát, köteles e szándékát - legkésőbb a jelöltkénti indulásának a választási szervnél való
bejelentését követő napig - a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a
választás eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazolásáig
a bíró szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama szolgálati viszonyban töltött időnek
minősül. (1997. évi LXVII. tv. 56/A. § (1) bekezdés)
- Ha az ügyész, az ügyészségi titkár, fogalmazó és ügyészségi nyomozó önkormányzati képviselői,
vagy polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát - a
jelöltkénti indulásnak a választási szervnél való bejelentését követő napig - a munkáltatói jogkör
gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetőleg
megválasztása esetén mandátuma igazolásáig az ügyész szolgálati viszonya szünetel. A
szünetelés időtartama szolgálati viszonyban töltött időnek minősül. (1994. évi LXXX. tv. 40.
§ (1) bekezdés, illetve 87. § (2) bekezdés)
- A Magyar Honvédség szerződéses állományú katonái lehetnek képviselőjelöltek, a képviselőjelöltség
idején szolgálati viszonyuk azonban szünetel. (2001. évi XCV. tv. 54. § (1) bekezdés)
- A polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami
és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjának szünetel a szolgálati
viszonya, ha polgármesteri választáson jelöltként indul, ezen felül, ha a rendőrség vagy a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozik, annak is, akit helyi és kisebbségi
3
önkormányzati képviselői - választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama
jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása
esetén a mandátuma igazolásáig tart. (1996. évi XLIII. törvény 51. § (1) bekezdés)
- A Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagjai szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését
követő három évig nem indulhatnak jelöltként. (Alkotmány 40/B. § (4) bekezdés)
II. A megválasztott önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi okok a
helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló
2000. évi XCVI. törvény alapján
A helyi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségét az Ökjtv. 5. §-a szabályozza.
Az Ökjtv. alapján az önkormányzati képviselő nem lehet:
- központi államigazgatási szerv köztisztviselője,
- a közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási
szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő
ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,
- jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő-
testület hivatalának köztisztviselője,
- a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója,
- kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő
szervének tisztségviselője,
- a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgatóhelyettese,
igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,
- az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője,
igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
- az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági
társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese,
igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,
- helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja,
ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.
A fentebb felsorolt összeférhetetlenségi okok többsége egyértelmű, külön magyarázatot nem
igényel. A felsorolás elemei közül ezért azokhoz fűzünk bővebb magyarázatot, amelyek értelmezése,
gyakorlati alkalmazása problémát okozott, okozhat.
1) Az Ökjtv. 5. § a) pontja szerint nem lehet önkormányzati képviselő a központi államigazgatási
szerv köztisztviselője:
Az említett jogszabályhely tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a
Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (2)-(5)
bekezdései alapján központi államigazgatási szervnek minősülnek:
Központi államigazgatási szerv
- a Kormány,
- a kormánybizottságok,
- a Miniszterelnökség,
4
- a minisztériumok,
- az autonóm államigazgatási szervek, (a Közbeszerzések Tanácsa, a Nemzeti Média- és
Hírközlési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet)
- a kormányhivatalok, (a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Energia Hivatal, az Országos
Atomenergia Hivatal, a Magyar Szabadalmi Hivatal)
- a központi hivatalok,
- a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai (a rendőrség, a polgári védelem, a vámés
pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság,
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok).
A fentebb felsorolt szervezeteknél dolgozó köztisztviselők, illetve a kormánytisztviselők jogállásáról
szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: 2010. évi LVIII. tv.) értelmében a
kormánytisztviselők, tehát az országban sehol nem tölthetnek be önkormányzati képviselői
tisztséget.
2) Az Ökjtv. 5. § b) pontja szerint az önkormányzati képviselő nem lehet a fővárosi,
megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási
szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot
érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 21. § (1)
bekezdése szerint a köztisztviselő nem lehet - törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon
túl - helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál,
amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik.
A Ktv. 21. § alapján tehát az is elég az összeférhetetlenséghez, ha a területi, helyi államigazgatási
szerv illetékességi területe kiterjed az önkormányzatra, ezért összeférhetetlen az a köztisztviselő
is, aki az önkormányzatra kiterjedő illetékességi területen működő, de önkormányzatot
érintő ügyekkel nem foglalkozó államigazgatási szervnél dolgozik, például a KSH területi
szervének köztisztviselője.
Felmerül a kérdés, hogy lehet-e képviselő az önkormányzatra nem kiterjedő illetékességi területtel
működő államigazgatási szerv köztisztviselője. Szakmai véleményünk szerint tiltó rendelkezés
hiányában mindkét tisztséget betöltheti a köztisztviselő, így például egy regionális
államigazgatási szerv köztisztviselője nem lehet önkormányzati képviselő az adott régióban,
de lehet egy másik régióban. A közigazgatási hivatal vezetőjére és köztisztviselőjére azonban
eltérő szabályok vonatkoznak, ők a közigazgatási hivatal illetékességi területén kívül sem
tölthetnek be önkormányzati képviselői tisztséget.
A gyakorlatban előforduló jogértelmezési problémák miatt külön ki kell térni a falugazdászi
és a hatósági állatorvosi megbízatás összeférhetetlenségére. A falugazdászok a megyei (fővárosi)
földművelésügyi hivatal állományába tartozó köztisztviselők, így annak illetékességi
területén foglalkozásuk összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel. A hatósági állatorvos
esetében pedig az illetékességi terület gondos vizsgálatával lehet megállapítani, hogy összeférhetetlen-
e adott önkormányzatnál betöltött önkormányzati képviselői tisztséggel. Amenynyiben
a magán-állatorvos állatorvosi hatósági feladatokat is ellát, azt a mezőgazdasági szakigazgatási
szervvel (MGSZH) kötött megállapodás alapján látja el, tehát az illetékességi területet
és az állatorvosként végezhető feladatokat ez a megállapodás határozza meg. Konkrét
esetben e megállapodás vizsgálata szükséges annak megítélésére, hogy az állatorvosi tevékenység
összeférhetetlen-e az önkormányzati képviselői megbízatással.
5
Sajátos esetet jelentenek a városi gyámhivatal ügyintézői. A gyermekvédelmi és gyámügyi
feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről
szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése kimondja: ”A Kormány városi
gyámhivatalként a mellékletben kijelölt települési önkormányzat polgármesteri hivatalának
önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézőjét jelöli ki.”
Az összeférhetetlenség szempontjából az ügyintézőt helyi államigazgatási szervnek kell tekinteni,
és nem lehet olyan településen képviselő, amelyre a gyámhivatal illetékessége kiterjed.
3) Az Ökjtv. 5. § c) pontja szerint az önkormányzati képviselő nem lehet jegyző (főjegyző,
körjegyző), aljegyző, és a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője.
A jogalkotó akarata arra irányult a fenti összeférhetetlenségi szabály megalkotása során, hogy
az államhatalmi ágak elválasztása következetesen történjen meg. Ennek érdekében az Ökjtv.
hivatkozott rendelkezése alapján a jegyző, főjegyző körjegyző, aljegyző sehol nem tölthet be
önkormányzati képviselői tisztséget.
Más a helyzet a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője esetében. Ebben a körben már
nem kívánta a jogalkotó teljesen kizárni a köztisztviselői és az önkormányzati képviselői
tisztség egyidejű betöltését, az összeférhetetlenség abban az esetben áll fenn, ha a köztisztviselőt
alkalmazó szerv működési területén kívánja a köztisztviselő az önkormányzati képviselői
tisztséget ellátni.
A Ktv. 1. §-a szerint a képviselő-testület hivatala alatt a helyi önkormányzat képviselőtestületének
hivatalát, hatósági igazgatási társulását, közterület felügyeletet, és a körjegyzőséget
is érteni kell. Polgármesteri hivatal esetében a hivatal köztisztviselője csak az adott önkormányzatnál
nem lehet önkormányzati képviselő. Körjegyzőség esetében értelemszerűen a
körjegyzőséget alkotó önkormányzatok egyikénél sem lehet a körjegyzőség köztisztviselője
önkormányzati képviselő. Hatósági igazgatási társulás keretében alkalmazott köztisztviselő a
megállapodást kötő önkormányzatok egyikénél sem lehet önkormányzati képviselő. Egyéb
településeken a köztisztviselő lehet önkormányzati képviselő.
4) Az Ökjtv. 5. § d) pontja szerint összeférhetetlen az önkormányzati képviselői megbízatással
a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója.
A többcélú kistérségi társulások a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi
XXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 10/G. § (1) bekezdése alapján vállalhatják a kistérségi
területfejlesztési tanács feladatainak ellátását. Felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben öszszeférhetetlen-
e a területfejlesztési tanács feladatait ellátó többcélú társulás munkaszervezetének
munkavállalója.
A Ttv. fent hivatkozott rendelkezése értelmében azokban a kistérségekben, ahol a kistérség
valamennyi települési önkormányzatának részvételével külön jogszabályban meghatározott
többcélú kistérségi társulás működik, a kistérségi fejlesztési tanács feladatait a többcélú kistérségi
társulás láthatja el az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskör, továbbá eljárási
szabályok értelemszerű alkalmazásával. Ha a többcélú kistérségi társulás ellátja a kistérségi
területfejlesztési tanács feladatait, akkor a munkaszervezetének munkavállalója – bírósági
döntéssel is megerősítetten – összeférhetetlen a képviselői tisztséggel. Az összeférhetetlenség
fennállása szempontjából közömbös, hogy a munkaszervezetben való foglalkoztatás milyen
jogviszonyban történik.
6
A Fejér Megyei Bíróság végzésében kimondta, hogy az Ökjtv. értelmezése szempontjából
megbízási szerződéssel való foglalkoztatás is munkavállalásnak minősül, függetlenül attól,
hogy a felek között akár ténylegesen, akár csak a megállapodás megnevezése alapján nem a
Munka törvénykönyve szerinti munkajogi jogviszony jött létre.
5) Az Ökjtv. 5. § f) pontja értelmében a kuratóriumi tagság kivételével a képviselőtestület
által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője sem lehet önkormányzati
képviselő.
Az alapítvány kezelő szervezete a kuratórium. Nem eredményez tehát összeférhetetlenséget,
ha a képviselő a kuratórium tagja, de az alapító nem jelöli ki, illetve a kuratórium nem választja
meg tisztségviselőnek. A 2006. évi LXV. törvény 1. §-a 2006. augusztus 24-i hatállyal
hatályon kívül helyezte a Ptk. közalapítványra vonatkozó rendelkezéseit. Ez azt jelenti, hogy a
törvény hatályba lépését követően az arra jogosultak közalapítványt nem alapíthatnak, ahhoz
nem csatlakozhatnak, és annak alapítói joga gyakorlására nem jelölhetők ki. Mindamellett a
törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közalapítvány tovább működhet a Ptk. alapítványra
vonatkozó rendelkezései szerint, a törvényben meghatározott eltérésekkel. Ebből
következik, hogy az összeférhetetlenség továbbra is fennáll a még létező közalapítványok
esetében, ha a kezelő szerv tisztségviselőjét, a kuratórium elnökét, titkárát önkormányzati
képviselővé megválasztják.
6) Az Ökjtv. 5. § g) pontja alapján az önkormányzati képviselő nem lehet a képviselőtestület
által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese,
igazgatója, igazgató-helyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja.
Az önkormányzati vállalat alapításának jogi környezete ma már nem szabályozott. Az Ötv. 9.
§ (4) bekezdése alapján: ” A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából
önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény)
alapíthat, kinevezi a vezetőiket. 1993. december 31. napját követően vállalat már nem
létesíthető, gazdasági vállalkozás céljára a képviselő-testület gazdasági társaságot alapíthat,
vagy szövetkezet alapítását kezdeményezheti.” Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó
törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény 10. § (5)
bekezdése ugyanakkor előírta, hogy az önkormányzat 1996. december 31-ig köteles gazdasági
társasággá átalakítania vállalatát. Az így alakult gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire
a 7. és 8. pontokban foglaltakat kell alkalmazni.
7) Az Ökjtv. 5. § h) pontja alapján nem lehet önkormányzati képviselő az önkormányzat
tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgató
tanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban
vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója).
Az összeférhetetlenség fenti esetét a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Gt.) rendelkezéseire tekintettel kell vizsgálni. Az Gt. 21. § (1) bekezdése alapján
a gazdasági társaság ügyvezetését - a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó rendelkezések
szerint - a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület
látja el. (A hatályon kívül helyezett korábbi törvénytől eltérően a hivatkozott paragrafus
meghatározza, hogy a törvény alkalmazásában mi minősül ügyvezetésnek: a társaság irányításával
összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a
7
társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági
szervnek a hatáskörébe.)
Az Gt. tételesen felsorolja az egyes gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit:
- a közkereseti és a betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok
vezető tisztségviselőként látják el;
- a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el;
- a részvénytársaság ügyvezetését - kivéve, ha a zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya
az igazgatóság hatáskörét egy vezető tisztségviselőre (vezérigazgatóra) ruházta - az
igazgatóság, mint testület látja el. A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya úgy
is rendelkezhet, hogy igazgatótanács látja el egységesen az ügyvezetési és az ellenőrzési
funkciókat (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság). (Ez esetben a részvénytársaságnál
felügyelőbizottság nem működik, és az igazgatótanács tagjai minősülnek vezető tisztségviselőknek.)
Fontos megemlíteni, hogy nem minősül gazdasági társaságnak az összeférhetetlenség szempontjából
többek közt a szövetkezet, az egyesülés, az egyesület, a vízgazdálkodási társulat, a
közhasznú társaság és a közalapítvány.
Az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság esetében összeférhetetlennek
minősíti a jogalkotó a társaság vezető tisztségviselője, testülete tagjai mellett a társasággal
munkaviszonyban vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló vezetőjét is.
Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy az önkormányzat részesedésének mértékétől független az
összeférhetetlenség, bármilyen kismértékű tulajdonlás esetében fennáll.
8) Az Ökjtv. 5. § i) pontja alapján az önkormányzati képviselő nem lehet az önkormányzat
tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági
társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgató-helyettese, igazgatótanácsának,
igazgatóságának vagy vezető testületének tagja.
Ez az összeférhetetlenségi ok tartalmilag megegyezik a 7) pontban kifejtettekkel. A különbség
abban áll, hogy az önkormányzat által alapított gazdasági társaság esetében összeférhetetlennek
minősíti a jogalkotó a társaság vezetői tisztségviselői, vezető testületei tagjai mellett a
társasággal munkaviszonyban, vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló vezetőjét
is, míg az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított
gazdasági társaság esetében csak a társaság vezető tisztségviselőit, illetve vezető testületei
tagjait. Így tehát például a cégvezetői tevékenység összeférhetetlen a képviselői, polgármesteri
megbízatással az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságban,
míg az összeférhetetlenség nem áll fenn az önkormányzat tulajdonosi részvételével működő
gazdasági társaság által létesített gazdasági társaság (másodlagos alapítás) cégvezetője esetében.
Egyéb tekintetben a 7) ponthoz fűzött magyarázatra utalunk.
9) Az Ökjtv. 5. § j) pontja szerint az önkormányzati képviselő nem lehet helyi és körzeti
műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője,
ezek vezető állású alkalmazottja.
A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) határozza
meg a helyi és körzeti műsorszolgáltató fogalmát. Az Rttv. 2. § 31. pontja szerint műsorszolgáltató
az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaság, aki (amely) műsorszámok sorozatát megszerkeszti, dönt arról, hogy a műsor8
ban mely műsorszámok szerepeljenek, és a műsort a nyilvánosság felé továbbítja, vagy más
vállalkozással továbbíttatja.
Az Rttv. 2. § 10. pontja alapján helyi műsorszolgáltatásnak minősül az a műsorszolgáltatás,
amelynek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy városon belül
legfeljebb ötszázezer lakos él.
Az Rttv. 2. § 15. pontja alapján körzeti műsorszolgáltatás az a műsorszolgáltatás, amelynek
vételkörzete meghaladja a helyi műsorszolgáltatás vételkörzetét, de vételkörzetében az ország
lakosságának kevesebb mint a fele él.
Az Rttv. 87. §-a szerint „nem lehet jogosult a legalább húsz százalékban az önkormányzat
területére eső vételkörzetű műsorszolgáltatásra az a gazdasági társaság, amelynek igazgatóságában,
ügyvezetői közt vagy felügyelő bizottságában, illetve az az alapítvány, amelynek kuratóriumában
a helyi képviselő-testület tagja, alkalmazottja, a polgármester, főpolgármester
vagy ezeknek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója vesz részt.”
Azt, hogy ki minősül a műsorszolgáltató szervezet vezetőjének, vezető testülete tagjának,
ügyvezetőjének, vezető állású alkalmazottjának, a műsorszolgáltató belső dokumentumai
(alapító okirata, társasági szerződése, stb.) határozza meg, az összeférhetetlenség csak ezek
ismeretében vizsgálható.
Annak eldöntésére, hogy az önkormányzati képviselő lehet-e a helyi önkormányzat által kiadott
lap szerkesztője, szerkesztőbizottságának elnöke, a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a
továbbiakban: Stv.) és a végrehajtásáról szóló 12/1986 (IV. 22.) MT rendelet (a továbbiakban:
Vhr.) rendelkezései adnak eligazítást.
Mind az Stv, mind a Vhr. külön rendelkeznek az időszaki lap alapítójáról, kiadójáról, a szerkesztő
személyéről, illetve feladatairól. Ennek alapján megállapítható, hogy külön szervezet,
illetve személyek végzik a lap szerkesztését, illetve az időszaki lap kiadásával kapcsolatos
egyéb tevékenységet. Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdés s) pontja alapján a helyi időszaki lapnál
végzett szerkesztői tevékenység önmagában nem összeférhetetlen. Amennyiben azonban a
szerkesztőség csak egyetlen tagból (felelős szerkesztő) áll, úgy a tisztség összeférhetetlen.
Ennek indoka az, hogy a sajtótörvény szerint a szerkesztőség minden esetben vezetővel működik,
így egy személy esetén a szerkesztőt kell a szerkesztőség vezetőjének tekinteni.
Az Stv. 7.§-a külön rendelkezik a lap alapítójáról, valamint a 18.§-a felelős személyekről. Az
Stv. 7.§ (1) bekezdése alapján időszaki lapot természetes személy, jogi személy, valamint
ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társasága alapíthat. E rendelkezés alapján az önkormányzat
képviselő-testülete dönthet időszaki lap alapításáról. Az Stv. 8.§ (1) bekezdése
szerint az időszaki lap kiadója a lap alapítója, továbbá a lapkiadói tevékenységre jogosult
szervezet lehet. Abban az esetben, ha az önkormányzat egyben a lap kiadója is, az összeférhetetlenség
fennáll, hiszen az önkormányzati képviselő nem lehet a lapkiadó vezetője. Egyéb
összeférhetetlenségre okot adó körülményt pedig a lap kiadására vonatkozó rendelkezések, a
lapkiadó szervezetére, működésére vonatkozó rendelkezések ismeretében lehet meghatározni.
Az esetleges összeférhetetlenség feloldására jó megoldás lehet, ha az önkormányzat a helyi
lap kiadásával lapkiadó tevékenységet végző szervezetet bíz meg.
III. Valamennyi polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi okok
a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján
Függetlenül a polgármesteri megbízatás jellegétől (foglalkoztatási jogviszonyban vagy társadalmi
megbízatásban tölti be tisztségét), az Ötv. 33/A. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó
esetek minden polgármesterre kiterjednek.
9
A rendelkezések alapján az összeférhetetlenségi okok két nagy csoportba sorolhatók:
- az államhatalom megosztása elvéből következő okok, amelyek azt hivatottak megakadályozni,
hogy egy személyben találkozzanak a szervezetileg elválasztott hatalmi ágak,
- gazdasági jellegű összeférhetetlenségi okok, amelyek azt kívánják elkerülni, hogy a közfunkció
betöltése során a saját gazdasági érdekeit érvényesíthesse a polgármester,
- a két fő csoport mellett néhány egyéb körülmény is eredményezhet összeférhetetlenséget.
Az összeférhetetlenség feloldható jogi kategória annyiban, hogy az érintett személy eldöntheti,
hogy a jogszabály által meghatározott összeférhetetlen tevékenységek (tisztség, beosztás)
közül melyiket választja. Erre a választásra a törvény 30 napot biztosít az érintett számára.
Az államhatalmi ágak elválasztásának elvéből következő összeférhetetlenségi okok
Ezek az esetek – függetlenül attól, hogy foglalkoztatási jogviszonyban, vagy társadalmi megbízatásban
töltik be tisztségüket - minden polgármesterre és az Ötv. 103. § (2) bekezdése szerint
minden alpolgármesterre, a megyei közgyűlés elnökére, alelnökeire, továbbá a főpolgármesterre,
főpolgármester-helyettesekre egyaránt kiterjednek (a továbbiakban együtt: polgármester).
A polgármester nem lehet:
- köztársasági elnök (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés a) pontja),
- az Alkotmánybíróság tagja (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés a) pontja),
- országgyűlési biztos (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés a) pontja),
- az Állami Számvevőszék elnöke, elnök-helyettese és számvevője (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés
b) pontja),
- a Kormány tagja (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés c) pontja),
- államtitkár (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés c) pontja),
- közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés c) pontja),
- központi államigazgatási szerv köztisztviselője (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés c) pontja),
- bíró (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés e) pontja),
- ügyész (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés e) pontja),
- közjegyző (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés e) pontja),
- bírósági végrehajtó (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés e) pontja),
- a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja (Ötv. 33/A. § (1)
bekezdés f) pontja),
- más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester azzal a kivétellel, hogy a fővárosi
kerületi polgármester lehet a fővárosi közgyűlés tagja (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés g) pontja),
- más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés h)
pontja),
- a közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés i) pontja),
- annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe
az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed
(Ötv. 33/A. § (1) bekezdés i) pontja),
- jegyző, főjegyző, körjegyző, aljegyző (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés j) pontja),
- a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés j) pontja),
- a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója. (Ötv.
33/A. § (1) bekezdés k) pontja)
10
A fentebb felsorolt összeférhetetlenségi okok többsége egyértelmű, külön magyarázatot nem
igényel. A felsorolás elemei közül ezért azokhoz fűzünk bővebb magyarázatot, amelyek értelmezése,
gyakorlati alkalmazása problémát okozott, okozhat.
1) Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem lehet polgármester a központi államigazgatási
szerv köztisztviselője.
Ez az összeférhetetlenségi ok megegyezik az önkormányzati képviselőkre vonatkozó rendelkezéssel.
Kifejtésére lásd a II/1) pontban írtakat.
2) Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdés e) pontja alapján nem lehet polgármester a bírósági
végrehajtó.
A fentiekhez annyit kell hozzáfűzni, hogy bírósági végrehajtón 1994. évi LIII. törvény 225. §
(1) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtót és a fővárosi, a megyei bírósági végrehajtót
kell érteni.
3) Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdésének f) pontja szerint polgármester nem lehet a Magyar
Honvédség, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény 1.§ (1) bekezdése alapján rendvédelmi szervek a rendőrség, a polgári védelem,
a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati
tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok. Az említett szervek hivatásos
állományú tagja az országban sehol nem tölthet be polgármesteri tisztséget.
4) Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdés i) pontja szerint a polgármester nem lehet a fővárosi,
megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási
szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot
érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed.
Ez az összeférhetetlenségi ok megegyezik az önkormányzati képviselőkre vonatkozó rendelkezéssel.
Kifejtésére lásd a II/2) pontban írtakat.
5) Az Ötv. 33/A.§ (1) bekezdés j) pontja szerint a polgármester nem lehet jegyző (főjegyző,
körjegyző), aljegyző, és a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője.
Ez az összeférhetetlenségi ok megegyezik az önkormányzati képviselőkre vonatkozó rendelkezéssel.
Kifejtésére lásd a II/3) pontban írtakat.
6) Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdésének k) pontja szerint összeférhetetlen a polgármesteri
tisztséggel a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója.
Ez az összeférhetetlenségi ok megegyezik az önkormányzati képviselőkre vonatkozó rendelkezéssel.
Kifejtésére lásd a II/4) pontban írtakat.
11
Az önkormányzati döntések gazdasági befolyástól mentességét szolgáló
összeférhetetlenségi okok
A polgármester nem lehet:
- a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke
és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója, (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés d) pontja)
- aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati
feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási,
megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el, (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés m)
pontja)
- a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgatóhelyettese,
igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja, (Ötv.
33/A. § (1) bekezdés o) pontja)
- az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője,
igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
(Ötv. 33/A. § (1) bekezdés p) pontja)
- az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági
társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese,
igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja. (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés
r) pontja)
7) Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem lehet polgármester a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja,
vezető alkalmazottja és munkavállalója.
Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
felsorolt tisztségviselői és valamennyi munkavállalója esetében fennáll az összeférhetetlenség,
tehát az érintettek az országban sehol nem tölthetnek be polgármesteri tisztséget.
8) Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdésének m) pontja szerint nem lehet polgármester az, aki,
illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati
feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási,
megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el.
A képviselő-testület szerveire nézve az Ötv. 9. § (2) bekezdése ad iránymutatást, ennek értelmében
a képviselő-testület szervei a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat
testülete, a képviselő-testület hivatala. (A polgármesteri hivatallal, illetve körjegyzőséggel
kötött vállalkozási, megbízási, és munkaszerződés tehát összeférhetetlenség
helyzetet keletkeztet.)
Az önkormányzati feladat alatt mind a kötelező, mind az önként vállalt feladat értendő.
A Gt. a személyes közreműködéssel kapcsolatban a közkereseti és betéti társaságra nézve az
alábbi rendelkezéseket (91. §) tartalmazza: „A társaság bármely tagja a társasági szerződés
rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet
a társaság tevékenységében. (Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés
és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján
történő munkavégzés.) A tagot személyes közreműködéséért - a társasági szerződés rendelkezése
vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján - díjazás illetheti meg.” A régi Gt.-
12
vel szemben tehát személyes közreműködéssel kapcsolatos kérdéseket nemcsak a társasági
szerződésben, hanem külön megállapodásban is rendezni lehet.
A vállalkozási, megbízási szerződés mibenlétére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi
IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) szabályai az irányadóak, a munkaszerződésre pedig a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt kell alkalmazni.
A korábbi választások alkalmával leginkább a háziorvosi feladatokat ellátók összeférhetetlenségének
megítélése okozta a legtöbb problémát. Mivel a polgármesterre vonatkozóan e téren
nem változtak az összeférhetetlenségi rendelkezések, külön érdemes foglalkozni a háziorvosi
tevékenység összeférhetetlenségi kérdéseivel.
- Az önkormányzat egészségügyi ellátási feladataiban közalkalmazotti jogviszony keretében
közreműködő személy lehet társadalmi megbízatású polgármester. Nem lehet főállású polgármester,
mivel a főállású polgármester – az erre az esetre nem vonatkozó kivételeket leszámítva
– munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. (Ötv. 33/A.§ (2) a) pontja) Társadalmi
megbízatású polgármester sem lehet azonban, ha közalkalmazotti kinevezését a képviselő-
testülettől kapta.
- Ha az egészségügyi szolgáltatást az orvos a képviselő-testülettel, vagy annak szervével kötött
szerződés alapján látja el (vállalkozó háziorvos), nem lehet polgármester.
Az orvosi érdekképviseleti szervek véleménye szerint az alapellátásban dolgozó orvosok vállalkozó
vagy gazdasági társaságokban működő háziorvosoknak az önkormányzat képviselőtestületével
kötött szerződése nem minősül sem vállalkozási, sem megbízási, sem munkaszerződésnek.
Ezért a törvény hivatkozott rendelkezéseiben megfogalmazott összeférhetetlenségi
szabályok esetükben nem alkalmazhatók, mert a legtöbb esetben szerződésük feladat-ellátási,
illetve feladat-átvállalási szerződés. A nem közalkalmazottként foglalkoztatott háziorvosok
és az önkormányzat között létrejött szerződés sui generis szerződéstípus, amely vállalkozási
és megbízási elemeket egyaránt tartalmaz. Az, hogy a jogalkotó az összeférhetetlenségi szabályt
úgy fogalmazta meg, hogy „aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő
gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület
szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés, vagy munkaszerződés alapján lát el”, azt
semmiképpen nem jelentheti, hogy csak a tisztán vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban
állókat akarta volna kizárni. A három nagy szerződéstípus azért került vagylagosan felsorolásra,
mert az a szerződés, amely a felsoroltak közül bármelyik, vagy több szerződéstípusba besorolható,
kielégíti a jogszabályi feltételt. A norma célja is nyilvánvalóan az, hogy a képviselő-
testületnek ne legyen olyan tagja, aki – szerződő félként – közvetlenül érdekelt a képviselőtestület
döntésében, és ebből a szempontból közömbös, hogy a Polgári Törvénykönyv szerinti
tiszta, vagy vegyes szerződéstípusról van szó.
- Amennyiben az orvosi ellátást gazdasági társaság (kkt, bt, kft) látja el, és az orvos a társaság
vezető tisztségviselője, vagy a felügyelő bizottság tagja, szintén nem lehet polgármester. A
gazdasági társaság (kkt, bt, kft.) által különböző szerződések alapján foglalkoztatott háziorvosnál
a döntő momentum, hogy e szerződés alapján a gazdasági társaság működésében személyes
közreműködőnek minősül-e az orvos tevékenysége. Ez csak a gazdasági társaságot
létesítő okirat tanulmányozása útján ismerhető meg. Ennek függvényében dönthető el, hogy
lehet-e az érintett társadalmi megbízatású polgármester. Főállású polgármester azonban semmiképpen
nem lehet, mivel esetében külön összeférhetetlenségi szabály lép be, a további
munkavégzésre irányuló jogviszony létének tilalma. (Ötv. 33/A.§. (2) a) pont)
- Amennyiben az egészségügyi ellátást közhasznú társasági formájában biztosítják, az összeférhetetlenség
megítéléséhez a törvény szabályai önmagukban nem elegendőek.
Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdés m) pontja a gazdasági társaság gyűjtőfogalmat használja a gazdasági
összeférhetetlenség szabályozása során. A Gt. sem tekinti gazdasági társaságnak a szö13
vetkezetet, az egyesületet, a közhasznú társaságot, a közalapítványt. A Gt. 365. § (1) bekezdése
szerint 2007. július 1-je után közhasznú társaság nem alapítható. A 365. § (2) bekezdése
szerint a 2007. július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú
társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhetett
tovább. A 365. § (3) bekezdése szerint a közhasznú társaság 2007. július 1-jét követő két
éven belül társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként
működhet tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogutód nélküli megszűnését
határozhatja el. A közhasznú társaság 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál
nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli
megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni. E határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság
a társasággal szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza.
A Gt. azonban lehetővé teszi nonprofit gazdasági társaság létrehozását, bármely társasági
formában. A nonprofit társaság nem törekedhet jövedelemszerzésre. A szabályozás változása
kihatással van az összeférhetetlenség kérdésére is. A korábbi szabályozás során a Gt. és a Ptk.
összevetése alapján olyan értelmezés alakult ki, hogy a közhasznú társasági formában végzett
önkormányzati feladat ellátása során az összeférhetetlenség nem áll fenn. Az új szabályozás
azonban egyértelműen gazdasági társasággá nyilvánította a nonprofit gazdasági társaságot,
ezért amennyiben az egészségügyi tevékenységet az önkormányzattal kötött megállapodás
alapján nonprofit gazdasági társaság látja el, a társaság személyesen közreműködő tagja nem
lehet polgármester. Egyéb tekintetben a fentebb említett rendelkezések a nonprofit gazdasági
társaság esetében is irányadók.
Kérdésként merül fel, hogy amennyiben az önkormányzat egyes feladatai ellátására egyéni
vállalkozóval köt szerződést, fennáll-e az összeférhetetlenség. Tekintettel arra, hogy ez esetben
a személyes közreműködést vizsgálni nem kell, önkormányzati feladat ellátására kötött
szerződés esetén az összeférhetetlenség fennáll. Egyéni vállalkozó, amennyiben önkormányzati
feladatot a képviselő-testülettel annak szervével kötött vállalkozási megbízási szerződés
vagy munkaszerződés alapján lát el, polgármesteri tisztséget nem tölthet be.
Más a helyzet, ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozásról szóló
2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 21. § (1) bekezdése alapján az egyéni cég alapításához
alapító okirat szükséges. Az alapító okirat tartalmára vonatkozó rendelkezések között
azonban nem szerepel az ügyvezetésre, esetleges tisztségekre történő utalás, tehát az alapító
okiratból nem lehet feltétlenül megállapítani, hogy a cég alapítója személyesen közreműködik-
e a cég tevékenységében. A Vtv. 20. § (3) bekezdése alapján az egyéni cég a cégnyilvánosságról,
a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban:
Ctv.) hatálya alá tartozik, működésére a Vtv-ben meghatározott eltérésekkel alkalmazni
kell a Ctv. rendelkezéseit. A Ctv. 24. § (1) bekezdés h) pontja szerint a cégjegyzék –
többek között - tartalmazza a cég képviseletére jogosult nevét, tisztségét. A cég képviselete
azonban nem jelent feltétlenül személyes közreműködést a cég tevékenységében. A Vtv. 30. §
(2) bekezdése szerint az egyéni cég ügyvezetését a vezető tisztségviselő, vagy az egyéni cégben
fennálló tagsági jogviszonya keretében a tag látja el. Amennyiben megállapítható, hogy a
cégvezetést kizárólag a tag látja el, akkor az összeférhetetlenség fennáll. Ha az ügyvezetési
feladatokat a tag által megbízott vezető tisztségviselő látja el, az összeférhetetlenség nem állapítható
meg.
Külön vizsgálandók az összeférhetetlenség megállapítása tekintetében azok az esetek, amikor
az érintett az önkormányzat által alapított intézménnyel, gazdasági vállalkozással áll szerződéses
viszonyban, ha a vállalkozási, megbízási, stb. szerződést az érintett nem a képviselő14
testülettel, hanem önkormányzati intézménnyel, vagy az önkormányzat által alapított gazdasági
társasággal köti meg. Az Ötv. 9.§. (2) bekezdése sorolja fel az önkormányzat szerveit.
Ezek között sem az önkormányzati intézmény, sem a gazdasági társaság, sem önkormányzati
vállalat nem szerepel. Ezért ebben az esetben az Ötv. 33/A. § (1) bekezdés m) pontja alapján
nem áll fenn összeférhetetlenség, azonban az ott végzett tevékenység más összeférhetetlenségi
szabályok hatálya alá eshet.
9) Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdés o) pontja szerint nem lehet polgármester a képviselőtestület
által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese,
igazgatója, igazgató-helyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja.
Ez az összeférhetetlenségi ok megegyezik az önkormányzati képviselőkre vonatkozó rendelkezéssel.
Kifejtésére lásd a II/6) pontban írtakat.
10) Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdésének p) pontja szerint a polgármester nem lehet az önkormányzat
tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője,
igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója).
Ez az összeférhetetlenségi ok megegyezik az önkormányzati képviselőkre vonatkozó rendelkezéssel.
Kifejtésére lásd a II/7) pontban írtakat.
11) Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdésének r) pontja alapján nem lehet polgármester az önkormányzat
tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági
társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese,
igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja.
Ez az összeférhetetlenségi ok megegyezik az önkormányzati képviselőkre vonatkozó rendelkezéssel.
Kifejtésére lásd a II/8) pontban írtakat.
Egyéb összeférhetetlenségi okok
A polgármester nem lehet:
- a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezetőhelyettese, gazdasági
vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől
kapja (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés l) pontja),
- kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő
szervének tisztségviselője (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés n) pontja),
- helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja,
ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja. (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés s) pontja)
12) Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdésének l) pontja alapján a polgármester nem lehet a képviselő-
testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezető-helyettese, gazdasági vezetője,
továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését a képviselő-testülettől kapja.
A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy,
amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati
15
feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési
cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban
meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban
megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből
gazdálkodva végez. (Áht. 87. §)
Helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat
jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapíthat. (Áht. 88.
§ (1) bekezdés b) pontja)
Az általános rendelkezésektől eltérően a polgármester a többcélú kistérségi társulás és a jogi
személyiséggel rendelkező társulás társulási tanácsának elnöke lehet. A jogi személyiséggel
rendelkező társulás már nem minősül költségvetési szervnek, csupán működése során - külön
törvényben foglaltak szerint - a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni. (A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi
CXXXV. törvény 17. § (1) bekezdése)
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 41. §
(1) bekezdése szerint a közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt,
ha a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeegyeztethetetlen.
Az összeférhetetlenség egyes eseteit a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó ágazati jogszabályok
állapítják meg.
A 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. mellékletének I. 2. e) pontja szerint a falugondnok
és tanyagongok (mint egyszemélyes intézmény) közalkalmazottnak tekintendő, akinek a kinevezése
a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület hatáskörébe tartozik és felette
az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Amennyiben a falugondnok a
kinevezését a képviselő-testülettől kapja, összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel.
Az összeférhetetlenség megszüntetésének egy lehetséges módja a feladatnak a civil szféra
keretein belül történő megoldása, a falugondnok egyesület keretében történő foglalkoztatása.
Hasonló a helyzet a szakfeladaton foglalkoztatott könyvtáros esetében is. Amennyiben a
könyvtáros kinevezését a képviselő-testülettől kapja, nem lehet polgármester.
A közalkalmazottként foglalkoztatott védőnői foglalkozás – a képviselő-testülettől kapott kinevezés
esetében – szintén összeférhetetlenséget eredményez.
Az intézményvezető a vezetői megbízását a képviselő-testülettől kapja, a vezetői megbízás
összeférhetetlen mind a főállású, mind a társadalmi megbízatású polgármesteri tisztséggel. Az
intézmény esetében – tekintve, hogy az a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv,
– felmerül a vezető-helyettes összeférhetetlenségének kérdése, ha nem rendelkezik vezetőhelyettesi
megbízással. Ebben az esetben a költségvetési intézmény szervezeti és működési
szabályzatának és a munkaköri leírásnak az alapos vizsgálatát követően foglalható állás az
összeférhetetlenséggel kapcsolatban. Amennyiben a szabályzat konkrétan megnevezi a vezető-
helyettest, vagy teljes hatáskörrel helyettesíteni jogosultnak jelöli meg, az összeférhetetlenség
fennáll.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 55. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy
nem lehet - az (1) bekezdésben meghatározott - intézményvezető az, aki közoktatási intézmény
fenntartója, illetve, aki közoktatási intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló
16
vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott. Ez a korlátozás nem
vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület (közgyűlés, képviselő-testület, kuratórium)
tagjaira. A közoktatási törvény tehát nincs összhangban az Ötv. rendelkezésével, hiszen a polgármester
is tagja a képviselő-testületnek, rá nézve az Ötv. viszont tiltó rendelkezést tartalmaz.
Társadalmi megbízatású polgármesteri tisztséggel nem összeférhetetlen a nem vezető (magasabb
vezető) beosztású közalkalmazotti jogviszony (pl. pedagógus), eltekintve a fent részletezett
vezető-helyettesi tisztségtől.
13) Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdésének n) pontja értelmében a kuratóriumi tagság kivételével
a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője
sem lehet a polgármester.
Ez az összeférhetetlenségi ok megegyezik az önkormányzati képviselőkre vonatkozó rendelkezéssel.
Kifejtésére lásd a II/5) pontban írtakat.
14) Az Ötv. 33/A.§ (1) bekezdés s) pontja szerint a polgármester nem lehet helyi és körzeti
műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője,
ezek vezető állású alkalmazottja.
Ez az összeférhetetlenségi ok megegyezik az önkormányzati képviselőkre vonatkozó rendelkezéssel,
azzal, hogy az Rttv. 86. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem lehet műsorszolgáltatásra
jogosult személy a polgármester.
Kifejtésére lásd a II/9) pontban írtakat.
Egymással összeférhetetlen polgármesteri tisztségek
A polgármester
- nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés
g) pont)
- nem lehet más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja. (Ötv. 33/A. § (1)
bekezdés h) pont)
Következésképpen a települési önkormányzat polgármestere tagja lehet a megyei közgyűlésnek,
de nem lehet annak tisztségviselője (elnöke, alelnöke). Budapesten a kerületi polgármesteri
és a főpolgármesteri tisztség egymással összeférhetetlen: mind a fővárosi, mind a kerületi
önkormányzat települési önkormányzatnak minősül. (Ötv. 63. § (1) bekezdés) Budapesten a
kerületi polgármester tagja lehet a fővárosi közgyűlésnek. (Ötv. 103. § (2) bekezdés)
A megyei közgyűlés elnökére és alelnökére, a főpolgármesterre és a főpolgármesterhelyettesre
a polgármesterre vonatkozó szabályok irányadók. E körülményre tekintettel a megyei
közgyűlés elnöke és alelnöke, valamint a főpolgármester és a főpolgármester-helyettes
nem lehet más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, nem lehet más megyében
megyei közgyűlés tagja és tisztségviselője. (Ötv. 33/A. § (1) bekezdés és 103. § (2)
bekezdés) Ugyanakkor a megyei közgyűlés elnöke és alelnöke lehet más települési önkormányzat
képviselő-testületének tagja, mivel a megyei önkormányzat nem minősül települési
önkormányzatnak, az Ötv. 33/A. § (1) bekezdés h) pontja pedig csupán a más települési önkormányzatnál
elnyert képviselői mandátumot minősíti összeférhetetlennek tisztségükkel.
17
A főállású polgármesterre vonatkozó külön összeférhetetlenségi szabályok
az Ötv. alapján
Az Ötv. 33/A. § (2) bekezdése további összeférhetetlenségi okokat állapít meg a főállású polgármester
tekintetében.
15) A főállású polgármester munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet.
Generális szabályként rögzíti az Ötv., hogy főállású polgármester munkavégzésre irányuló
jogviszonyt nem létesíthet. (Ötv. 33/A. § (2) bekezdése)
Az általános szabály alól két az Ötv. esetkörben állapít meg kivételt:
- a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység,
- országgyűlési képviselői megbízatás.
Kérdésként merül fel, hogy mit kell érteni munkavégzésre irányuló jogviszonyon. Nem kétséges,
hogy munkavégzésre irányuló jogviszony a munkaviszony, a köztisztviselői és a közalkalmazotti
jogviszony.
A fentieken kívül polgári jogi szerződésben foglaltak is minősülhetnek munkavégzésre irányuló
jogviszonynak. Ennek megítélésére azonban csak a konkrét szerződés tartalmának ismeretében
van mód, melyhez segítséget nyújtanak „a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések
minősítése során figyelembe veendő szempontokról” szóló 7001/2005. (MK.170.)
FMM-PM együttes irányelvekben foglaltak, és abban hivatkozott bírósági ítéletek.
16) A képviselő-testület hozzájárulásával létesíthető munkavégzésre irányuló jogviszony.
Az Ötv. a továbbiakban felsorolja azokat a tisztségeket, amelyeket a foglalkoztatási jogviszonyban
álló polgármester csak akkor tölthet be, ha ehhez a képviselő-testület hozzájárul. E
felmentési lehetőség azonban csak az Ötv. 33/A. § (2) bekezdése a) pontjában megjelölt (tudományos,
oktatói, lektori, stb.) tevékenységeknek munkavégzésre irányuló jogviszony keretében
történő ellátására vonatkozik.
Tekintettel arra, hogy az összeférhetetlenségi okot a polgármester megválasztásától, illetve az
összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni, célszerű,
ha a polgármester az alakuló ülésen kéri a képviselő-testület hozzájárulását, ha a következőkben
felsorolt tisztségek valamelyikét betölti:
- vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgató-helyettese,
igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságnak tagja,
- gazdasági társaság vezető tisztségviselője (az egyes gazdasági társaságok vezetői tisztviselőjéről
Gt. 21.§-a rendelkezik, bővebben a II/7. pont alatt) igazgatótanácsának, igazgatóságának
vagy vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban
vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója).
- szövetkezet tisztségviselője a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 29. § (1) bekezdése
szerint: az igazgatóság elnöke és tagjai illetőleg az ügyvezető elnök. A szövetkezet vezető
tisztségviselője – argumentum a maiore ad minus – a szövetkezet tisztségviselőjének minősül.
A hatályos szövetkezeti törvény a felügyelő bizottság tagjait nem minősíti vezető tisztségviselőnek,
az azokra vonatkozó egyes szabályokat azonban a felügyelő bizottság tagjaira is
alkalmazni rendeli. A jogszabályi rendelkezés alapján nem dönthető el egyértelműen a felü18
gyelő bizottsági tagság esetén fennálló összeférhetetlenség, ebben a kérdésben a megoldást a
bírói gyakorlat fogja kialakítani.
- alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője
- Ha a főállású polgármester alapítvány kuratóriumának tagja, vagy annak tisztségviselője
(elnöke, titkára), ez összeférhetetlenséget keletkeztet. Ezen összeférhetetlenségi ok esetén
közömbös az alapítvány alapítója.
Az új választási ciklusban ismételten megválasztott polgármesternek a hozzájárulást az új
testülettől is meg kell kérnie, a korábbi hozzájárulás az önkormányzati képviselők és polgármesterek
általános választásának napjáig érvényes.
IV. Az önkormányzati képviselőre és a polgármesterre vonatkozó
összeférhetetlenségi okok más jogszabályok alapján
1) Bírák, ügyészek, igazságügyi alkalmazottak
Az Ötv. csak a bírói, ügyészi foglalkozást határozza meg összeférhetetlen foglalkozásként. Az
1997. évi LXVIII. tv. azonban az igazságügyi alkalmazottakra is tartalmaz összeférhetetlenségre
utaló szabályt.
A bírósági fogalmazó, bírósági titkár, igazságügyi szakértő és szakértőjelölt, tisztviselő,
írnok, fizikai dolgozó megválasztása esetére az a szabály vonatkozik, miszerint: igazságügyi
alkalmazott nem folytathat a beosztásával összeegyeztethetetlen, illetve olyan tevékenységet,
amely a pártatlan, befolyásolástól mentes munkavégzését veszélyeztetné. (1997. évi LXVIII.
tv. 36. § (2) bekezdés a) pont)
Közvetlenül megállapított korlátozás nincs ugyan, de a munkáltató vizsgálhatja a tevékenységek
közötti összeférhetetlenségi viszonyt.
Az összeférhetetlenségi helyzet bejelentése vagy hivatalból történő megállapítása esetén a
munkáltató az igazságügyi alkalmazottat 30 napos határidővel felszólítja az összeférhetetlenség
megszüntetésére. (1997. évi LXVIII. tv. 37. § (2) bekezdés)
Az ügyészségi tisztviselő, írnok és a fizikai alkalmazott hivatalával összeférhetetlen egyéb
tisztséget nem vállalhat, ilyen tevékenységet nem végezhet.
Kifejezett módon megállapított összeférhetetlenség nincs, a tevékenységek közötti viszonyt a
munkáltató vizsgálja és megállapítja az összeférhetetlenséget. (1994. évi LXXX. tv. 36. § (1),
87. § (2) bekezdés)
2) Bírósági végrehajtó
A végrehajtóra (önálló bírósági végrehajtó, a fővárosi bírósági és a megyei bírósági végrehajtó,
az önálló bírósági végrehajtó-helyettes, a megyei bírósági végrehajtó-helyettes, a végrehajtójelölt)
a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: 1994. évi
LIII. tv.) a fentiekhez hasonló, de mégis eltérő szabályt állapít meg.
A végrehajtó tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki
alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet kereső tevékenységként. (1994. évi LIII.
tv. 227. § (1) bekezdés)
Ha a végrehajtót polgármesterként, helyi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba
vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetőleg megválasztása esetén a mandátu19
ma megszűnéséig végrehajtói szolgálata szünetel. (1994. évi LIII. tv. 240/B. § (2) bekezdés)
3) Köztisztviselő
A köztisztviselő nem lehet helyi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely
az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik. (A köztisztviselők jogállásáról
szóló 1992. évi XXIII törvény 21. § (1) bekezdés)
4) Közbeszerzési biztos
A közbeszerzési biztos nem lehet képviselő, polgármester. (a közbeszerzésekről szóló 2003.
évi CXXIX. törvény 399. § (4) bekezdés a) pont)
5) A köztársasági elnök
A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai
tisztséggel vagy megbízatással. (Alkotmány 30. § (1) bekezdés)
6) Alkotmánybíró
Az alkotmánybírói megbízatással összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati,
társadalmi és politikai vagy gazdasági tisztség, illetve megbízatás. (Az Alkotmánybíróságról
szóló 1989. évi XXXII. tv. 9. § (1) bekezdés)
7) Számvevőszék tisztségviselői, számvevők
Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnökei, főtitkára, vezetői és számvevői - tudományos,
oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység
kivételével - más megbízást vagy kereső foglalkozást nem folytathatnak, díjazást nem fogadhatnak
el. (Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. tv. 10. § (2) bekezdés)
Nem lehetnek sem önkormányzati képviselők, sem polgármesterek.
8) Országgyűlési biztosok
Az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosi megbízatás
összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel
vagy megbízatással. (Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi
LIX. tv. 5. § (1) bekezdés és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi
LXXVII. tv. 20. § (2) bekezdés)
9) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egyes tisztségviselői
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság Az Igazgatóságának,
illetőleg a Felügyelő Bizottságának nem lehet tagja önkormányzati képviselő, polgármester,
főpolgármester. (Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 20/F. § (1) bekezdés
a) pont)
20
10) A felsőoktatásban közreműködő egyes személyek
Nem lehet önkormányzati képviselő és polgármester a felsőoktatási intézmény feladatainak
végrehajtásában közreműködő gazdasági tanács tagja. (A felsőoktatásról szóló 2005. évi
CXXXIX. tv. 23. § (7) bekezdés b) és e) pont)
11) Lobbitevékenységet folytatók
Nem végezhet lobbitevékenységet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat képviselőtestületének
(közgyűlésének) vagy bizottságának a tagja, továbbá a polgármester, a főpolgármester
és a közgyűlés elnöke. (A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. tv. 10. § a) pont)
12) Közjegyző
A közjegyző tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki
alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet kereső tevékenységként (1991. évi XLI.
tv. 7. § (1) bekezdés). (Értelmezendő, hogy a képviselői tevékenység kereső tevékenységnek
tekintendő-e.)
13) A Médiatanács, a Kuratórium elnöke és tagja, a Panaszbizottság tagja
A Médiatanács valamint a Kuratórium elnöke és tagja, továbbá a Panaszbizottság tagja nem
lehet főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés
elnöke és alelnöke, helyi önkormányzati képviselő. (Rttv. 35. § a) pont, 47. § (4) bekezdés,
57. § (1) bekezdés) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója a megbízatásának
ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső
tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat. (Rttv. 70. § (2) bekezdés)
14) A Magyar Állatorvosi Kamara tisztségviselői
Összeférhetetlen a Magyar Állatorvosi Kamarában kamarai tisztség vállalásával, ha a tag főállásban
polgármesteri tisztséget tölt be. Az összeférhetetlenségi ok fennállása kérdésében –
amennyiben kétséges – a települési önkormányzat képviselő-testületének nyilatkozata az
irányadó. (A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról
szóló 1995. évi XCIV. tv. 15. § (1) bekezdés c) pont)
15) Ügyvéd
Ügyvéd nem lehet főállású polgármester. (Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 6.§ (1)
bekezdés a) pont)
16) Munkavállaló
Nem lehet önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely őt alkalmazza. (A
Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/U. §)
17) Kistérségi Koordinációs Hálózat munkatársa
A Hálózat munkatársa nem lehet főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés
elnöke, alelnöke, polgármester, alpolgármester, helyi önkormányzati, illetve kisebbségi ön21
kormányzati képviselő (A Kistérségi Koordinációs Hálózatról szóló 344/2007. (XII. 19.)
Korm. rendelet 7. § (4) bekezdés b) pontja)
18) A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja
Az MNB monetáris tanácsának tagja csak jegybanki döntéshozói feladataival összeegyeztethető
egyéb tevékenységet végezhet, nem lehet önkormányzati képviselő, önkormányzati vagy
állami vezető és köztisztviselő. (A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény)
V. A képviselő-testület bizottsága elnökének, tagjának összeférhetetlensége
Az Ötv. 22. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét,
és választja meg bizottságait. A bizottságok fő feladata, hogy előkészítsék a képviselő-testület
döntéseit, ellenőrizzék azok végrehajtását, továbbá a képviselő-testülettől döntési jogokat is
kaphatnak. Az Ötv. a képviselő-testület bizottságairól a nélkül rendelkezik, hogy különbséget
tenne állandó és ideiglenes bizottság között, így azokra – az Alkotmánybíróság 68/1992. (XII.
21.) határozatával megerősítetten – azonos szabályok vonatkoznak.
Az Ötv. 24. § (1) bekezdése szerint a bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési
képviselők közül kell választani. Az Ötv. 24. § (1) bekezdése alapján a polgármester, az alpolgármester,
a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának
dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.
A törvény csak az adott önkormányzat képviselő-testülete hivatalának dolgozója tekintetében
állapít meg összeférhetetlenséget. Nem összeférhetetlen azonban más önkormányzat képviselő-
testülete hivatala köztisztviselőjének bizottsági tagsága. Nem vonatkozik ez azonban a
jegyzőre. (lásd a II/3. pont alattiakat)
A képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjainak összeférhetetlenségére az Ökjtv.
11. § (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzati képviselővel szemben megfogalmazott
összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni. Ennek indoka, hogy számos átruházott önkormányzati
hatáskörben hozott döntés születik, amelyeknek jelentős hányadát a bizottságok
hozzák. E döntések meghozatala során indokolt, hogy a döntéshozókkal szemben szigorú öszszeférhetetlenségi
szabályok kerüljenek megállapításra. Az összeférhetetlenség eseteire vonatkozóan
a részletes szabályok a képviselői összeférhetetlenségnél már kifejtésre kerültek.
VI. Az összeférhetetlenségi eljárások
Összeférhetetlenségi eljárás helyi önkormányzati képviselő esetén
Az összeférhetetlenségi eljárás szabályait az Ökjtv. 8-9. §-a tartalmazza. Ennek értelmében az
önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul
bejelenteni a polgármesternek.
Az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére 30 nap áll rendelkezésére, melyet megbízólevelének
átvételétől, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől vagy annak az önkormányzati
képviselő tudomására jutásától kell számítani. A képviselő köteles az összeférhetetlen tisztségről
való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek.
22
Az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél, aki köteles
azt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak kivizsgálásra átadni.
A bizottság, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő
ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő
30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről. Olyan esetekben, amikor nem kötelező
ilyen bizottság létrehozása (pl.: száznál kevesebb lakosú község – Ötv. 33/A. § (4) bekezdés)
vagy a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt bizottság nem készíti el az
előterjesztést a fent megjelölt időre, a polgármesternek kell a képviselő-testülethez benyújtania
az összeférhetetlenség megállapításra vonatkozó előterjesztést.
Az összeférhetetlenség kérdésében való döntés a képviselő-testület kizárólagos hatásköre.
A közigazgatási hivatal a fővárosi, megyei bíróságnál kezdeményezheti az önkormányzati
képviselő összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről,
vagy döntése jogszabálysértő. (Ökjtv. 10. § (3) bekezdés)
A jogorvoslati eljárást az Ökjtv. 10. § (1)-(3) bekezdése szabályozza. Az érintett önkormányzati
képviselő az összeférhetetlenségét megállapító, illetőleg a megbízatása megszűnését kimondó
képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással, a határozat
kézhezvételét követő 8 napon belül kérheti a fővárosi, megyei bíróságtól. A bíróság a
kérelemről - annak beérkezésétől számított harminc napon belül - nemperes eljárásban, három
hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az érintett önkormányzati képviselőt, a
polgármestert vagy a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét,
illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja.
A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs.
A bíróság eljárására az Ökjtv. 10. § (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel,
hogy a bíróság döntése ellen - annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül - az
érintett önkormányzati képviselő, illetve a közigazgatási hivatal fellebbezést nyújthat be. A
fellebbezésről, annak beérkezésétől számított három napon belül a másodfokú bíróság
nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen
felülvizsgálatnak helye nincs.
Összeférhetetlenségi eljárás polgármester esetén
Az összeférhetetlenségi eljárás szabályait az Ötv. 33/A. § (3)-(6) bekezdése tartalmazza. Ennek
értelmében a polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az öszszeférhetetlenségi
ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.
Ha a polgármester az összeférhetetlenséget a fentiekben meghatározott határidőben nem szüntette
meg, bármely képviselő indítványára – a képviselők közül választott háromtagú bizottság
javaslata alapján – a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség
megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség
alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget,
illetőleg az Ötv. 33/A. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt esetekben dönthet a hozzájárulás
megadásáról. Száznál kevesebb lakosú községek esetén bizottságot nem kell választani,
az összeférhetetlenségről a képviselő-testület bizottsági javaslat nélkül dönt.
A polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, továbbá a 33/A. § (2) bekezdés b)
pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés a képviselő-testület kizárólagos
23
hatásköre. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek
kézbesíteni kell.
A polgármester a képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre
hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a fővárosi, megyei bíróságtól.
A bíróság a kérelemről – annak beérkezésétől számított 30 napon belül – nem peres
eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság a polgármestert és a
támadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kérelem előterjesztőjét
meghallgathatja.
A közigazgatási hivatal a fővárosi, megyei bíróságnál kezdeményezheti a polgármester öszszeférhetetlenségének
a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről
vagy döntése jogszabálysértő. A bíróság eljárására a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni
azzal az eltéréssel, hogy a bíróság döntése ellen - annak kézhezvételétől számított
nyolc napon belül - az érintett polgármester, illetve a közigazgatási hivatal fellebbezést nyújthat
be. A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított három napon belül a másodfokú bíróság
nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság döntése
ellen felülvizsgálatnak helye nincs.
Az Ötv. 9. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testületet a polgármester képviseli. Tekintettel
arra, hogy összeférhetetlenségi ügyben a képviselő-testület és a polgármester között érdekellentét
áll fenn, a képviselő-testület képviselője a bíróság eljárásban polgármester nem lehet.
Célszerű, ha a képviselő-testület az összeférhetetlenségi ügyben hozott döntését követően az
Ötv. 19. § (2) bekezdése d) pontja alapján arról is dönt, hogy esetleges bírósági meghallgatás
esetén mely települési képviselőt bízza meg a képviselő-testület képviseletével.
Összeférhetetlenségi eljárás bizottság elnöke és tagja esetén
Az Ökjtv. 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a bizottság tagja a vele szemben fennálló
összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a bizottság elnökének és a polgármesternek.
Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke és tagja a tudomására jutott
összeférhetetlenségi okot a bizottság elnökének vagy a polgármesternek bejelentheti. Ha a
bizottság tagja 30 napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi
okot, a képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésén az érintett bizottsági tagságát
megszüntetni.
Az Ötv. 22. § (1) bekezdése szerint a bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja
meg és az Ötv. 103. § (1) bekezdés a) pontja alapján megilleti a megbízás visszavonásának a
joga is. E rendelkezések alapján a bizottság nem képviselő tagjának jogállása eltér a képviselő
jogállásától, ezért a törvény nem biztosít számára külön jogorvoslati lehetőséget a tagságát
összeférhetetlenség miatt megszüntető képviselő-testületi döntés ellen.
Az összeférhetetlenség megszüntetése, illetve az összeférhetetlenségi eljárás szabályozása
más jogszabályokban
Törvény erejénél fogva szűnik meg az összeférhetetlenség
Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdés e) pontja a bíró és az ügyész, az f) pontja a Magyar Honvédség,
és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai összeférhetetlenségét megállapítja ugyan
a polgármesteri tisztséggel, de a megszűnés módját az ágazati törvények tartalmazzák:
24
1) Bíró:
A bíró szolgálati viszonya megszűnik, ha a bírót polgármesternek, önkormányzati képviselőnek
megválasztották [A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII.
törvény (a továbbiakban: 1997. évi LXVII tv.) 57. § (1) bekezdés g) pont.].
2) Ügyész:
Az ügyész szolgálati viszonya a polgármesterré, önkormányzati képviselővé történő megválasztásával
megszűnik [Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről
szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1994. évi LXXX. tv.) 40. § (1)-(2) bekezdés.].
Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó összeférhetetlenségi szabályai megegyeznek
az ügyészével. (1994. évi LXXX. tv. 40. § (1) és (2) bekezdés, 81/N. §)
3) Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai:
- rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonya a törvény
erejénél fogva megszűnik, ha őket főállású polgármesterré választják. [A fegyveres
szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény (a továbbiakban: 1996. évi XLIII. tv.) 59. § (1) bekezdés]
- a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonya megszűnik, ha őket polgármesteri tisztségbe, vagy képviselővé
választják. (1996. évi XLIII. tv. 59. § (1) bekezdés)
Az 1996. évi XLIII. tv. 1. § (1) bekezdése szerint a rendvédelmi szervek a rendőrség, polgári
védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos
önkormányzati tűzoltóság. A törvény hatálya azonban kiterjed a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok hivatásos állományú tagjainak (együtt: fegyveres szervek) szolgálati jogviszonyára
is. A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói
jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.
Az Alkotmány 2010. július 22-én elfogadott módosítása azonban már azt is kizárja, hogy
Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyuk
fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő három évig jelöltként
induljanak az önkormányzati választásokon. Az Alkotmány alapján tehát nem a szolgálati
viszony szűnik meg a megválasztással, hanem – választójog hiányában – mandátum nem keletkezhet,
illetőleg ha mégis, akkor a mandátumát kell, hogy elveszítse.
4) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái:
Polgármesterré, helyi önkormányzati képviselővé, helyi kisebbségi önkormányzati képviselővé
választásuk esetén szolgálati viszonyuk a törvény erejénél fogva megszűnik. (A Magyar
Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi
XCV. törvény 62. § (1) bekezdés c) pont)
Az ágazati törvény az Ötv.-ben megállapított összeférhetetlenségi szabályt kiterjeszti a Magyar
Honvédség szerződéses állományú katonáira is. A szolgálati viszony a törvény erejénél
25
fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi
feltétel beálltát megállapította.
Az Alkotmány 2010. július 22-én elfogadott módosítása azonban már azt is kizárja, hogy a
Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és
annak megszűnését vagy megszüntetését követő három évig jelöltként induljanak az önkormányzati
választásokon (a szerződéses állományú katonákra ez a tilalom nem terjed ki). Az
Alkotmány alapján tehát nem a szolgálati viszony szűnik meg a megválasztással, hanem –
választójog hiányában – mandátum nem keletkezhet, illetőleg ha mégis, akkor a mandátumát
kell, hogy elveszítse.
5) Végrehajtó:
Ha a végrehajtót polgármesterként, helyi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba
vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetőleg megválasztása esetén a mandátuma
megszűnéséig végrehajtói szolgálata szünetel. (1994. évi LIII. tv. 240/B. § (2) bekezdés)
6) A közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár:
A közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár jogviszonya megszűnik helyi önkormányzati
képviselővé, polgármesterré történő megválasztásával. (2010. évi LVIII. tv. 39. §
(1) bekezdés d); 49. § (1) bekezdés d) pont)
Megszűntethető összeférhetetlenségi helyzetek
7) Igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak:
Az Ötv. csak a bírói, ügyészi foglalkozást határozza meg összeférhetetlen foglalkozásként. Az
1997. évi LXVIII. tv. azonban az igazságügyi alkalmazottakra is tartalmaz összeférhetetlenségre
utaló szabályt.
A bírósági fogalmazó, bírósági titkár, igazságügyi szakértő és szakértőjelölt, tisztviselő,
írnok, fizikai dolgozó megválasztása esetére az a szabály vonatkozik, miszerint: igazságügyi
alkalmazott nem folytathat a beosztásával összeegyeztethetetlen, illetve olyan tevékenységet,
amely a pártatlan, befolyásolástól mentes munkavégzését veszélyeztetné. (1997. évi LXVIII.
tv. 36. § (2) bekezdés a) pont)
Közvetlenül megállapított korlátozás nincs ugyan, de a munkáltató vizsgálhatja a tevékenységek
közötti összeférhetetlenségi viszonyt.
Az összeférhetetlenségi helyzet bejelentése vagy hivatalból történő megállapítása esetén a
munkáltató az igazságügyi alkalmazottat 30 napos határidővel felszólítja az összeférhetetlenség
megszüntetésére. (1997. évi LXVIII. tv. 37. § (2) bekezdés)
Az ügyészségi tisztviselő, írnok és a fizikai alkalmazott hivatalával összeférhetetlen egyéb
tisztséget nem vállalhat, ilyen tevékenységet nem végezhet.
Kifejezett módon megállapított összeférhetetlenség nincs, a tevékenységek közötti viszonyt a
munkáltató vizsgálja és megállapítja az összeférhetetlenséget (1994. évi LXXX. tv. 36. § (1),
87. § (2) bekezdés).
8) Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai:
(lásd: 3; 4. pont)
26
9) Köztisztviselők:
A köztisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott
összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve, ha közszolgálati jogviszonyának fennállása
alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani
a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő
az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti
meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik. (Ktv. 22. § (1) bekezdés)
Köztisztviselők esetében párhuzamosan sor kerülhet az Ötv. szerinti összeférhetetlenségi eljárásra
is.
10) A polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az
állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjai:
A polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és
hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjainak nem foglalkoztatási jogviszonyba
történő megválasztása esetén összeférhetetlenség keletkezik, a szolgálati jogviszony
nem szűnik meg a törvény erejénél fogva, így az önkormányzatnál összeférhetetlenségi eljárásra
kell, hogy sor kerüljön. (1996. évi XLIII. tv. 59. § (1) bekezdés c) pont, Ötv. 33/A. § (1)
bekezdés f) pont)
További fontos rendelkezést tartalmaz a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről
és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 1. § (5) bekezdése,
mely szerint, ha polgármester megválasztása előtt ügyész, köztisztviselő, a Magyar
Honvédség, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja volt, a polgármesteri tisztség
megszűnésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt közszolgálati, illetve
hivatásos szolgálati viszonyába vissza kell helyezni. A bíróra, és akiknek önkormányzati képviselővé
választás miatt szűnt meg a szolgálati viszonya ez a szabály nem terjed ki.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a módszertani ajánlás kizárólag a jogalkalmazók jogértelmezését
segíti. Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata szerint nem minősül jogi
iránymutatásnak, kötelező erővel nem bír, konkrét ügyekben hivatkozási alapul nem szolgálhat.
Az ajánlás lezárásának időpontja: 2010. szeptember 1.
Összeállította: BM Önkormányzati Feladatok Főosztálya és KIM Választási Főosztálya