A meghívó szerint a „Nemzeti Együttműködés Programja kiemelt célja a közigazgatás fejlesztése. A közös gondolkodás, a szférában érintettek véleményének kikérése rendkívül fontos állomás a társadalmi bizalom megteremtése szempontjából.  
A kormányzati ciklus kezdete a legjobb időszak arra, hogy a kormány tartós teljesítménynövekedést érjen el a közigazgatás szervezetében és személyi állományában. A rendszerváltás óta minden kormány megpróbált élni ezzel a lehetőséggel: az elmúlt két évtized alatt számos program és kezdeményezés indult a közigazgatás teljesítményének javítása érdekében. Közel ötven kormányhatározat született a közigazgatás átalakítására vonatkozó feladatokról, négyévente mégis ugyanazon problémák szerepelnek a napirenden. Az eddigi programok – egyes intézkedéseik viszonylag sikeres végrehajtásának ellenére – nem érték el előzetesen kitűzött céljaikat, és nem váltották ki azokat a hatásokat, amelyek a közigazgatás működését jogszerűbbé, átláthatóbbá, hatékonyabbá és eredményesebbé tették volna.  
A korábbi programok és intézkedési tervek sikertelensége számos okra vezethető vissza, ezek közül azonban a legfontosabb a koherens, gördülő jellegű stratégiai tervezésnek, valamint a végrehajtás megfelelő monitoringjának a hiánya.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium célul tűzte ki, hogy még az idei évben megszülessen a közigazgatás fejlesztésének alapvető irányait rögzítő közigazgatás-fejlesztési stratégia.  
A tervezés jelenlegi fázisában – a problémák, célok megfogalmazásában – lehetőséget kínálnak a közigazgatással foglalkozó szakemberek számára, hogy a közigazgatás fejlesztésével kapcsolatos gondolataikat, ötleteiket, javaslataikat kifejthessék, és ezek beépüljenek a készülő stratégiába.  
A fenti célok elérése érdekében közigazgatás-fejlesztési nemzeti stratégiai konzultációt tartott a szaktárca  2010. október 25-én, 9.00 és 16.30 óra között, a Millenáris Park Teátrum termében  »Milyen fejlesztési irányokat vegyünk figyelembe a közigazgatás-fejlesztési stratégia kialakítása során?« címmel.
A rendezvényre a közigazgatással foglalkozó tudományos kutatóműhelyek, az önálló közigazgatási szervek, az országos önkormányzati érdekszövetségek, a vezetési és szervezetfejlesztési tanácsadó cégeket tömörítő szakmai szervezetek, a kamarák, az érintett civil szervezetek, a munkaadói és munkavállalói tömörülések, továbbá a szervezési, jogi és igazgatási képzést nyújtó egyetemek képviselőit várták.  
Tekintettel a nagyszámú meghívottra, a konzultációt az »Open Space« munkamódszerrel tartották meg.

Hogyan működik az Open Space?

A módszer legfőbb erénye az, hogy a résztvevők behozhatják megtárgyalandó témáikat, illetve a résztvevők a megvitatandó témákat kisebb csoportokba rendeződve alaposan megtárgyalhatják, javaslatokat fogalmazhatnak meg, amelyek dokumentált formában eljutnak a stratégia készítőihez.  
A tapasztalatok alapján a módszer biztosítja, hogy minden vélemény, gondolat megragadásra kerüljön, dokumentáltan hozzáférhetővé váljon, továbbá a résztvevők személyes aktív közreműködésének hatására növekedjen a kialakult eredmény elfogadottsága.
Az újszerű kezdeményezés sok szakember és szakmai műhely fantáziáját mozgatta meg, így száznál is többen fogadták el a meghívást.
Farkas Krisztina közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár rövid köszöntője után, amelyben kérte, hogy ezúttal se az igazságszolgáltatásról, se a helyi önkormányzatok igazgatási kérdéseiről ne essék szó, kezdetét vette a munka.  
Először az Open Space munkamódszer lényegét ismertették. A tréner szerint az alapötlet onnan származik, hogy néha a konferenciák legértékesebb része a kávészünet, amikor mindenki azzal és arról beszél, akivel és amiről akar. A módszer ezt próbálja meg rendszerré szervezni.
A hallgatóságnak olyan témákat kell választaniuk, amely a megadott fő kérdésen belül a legjobban izgatja őket. Ezeket kitűzik egy táblára, és akiket szintén érdekel a felvetés, azok kis vitacsoportot alkotnak. A megbeszélések eredményeit, rövidített jegyzőkönyvét számítógépbe rögzítik, hogy ahhoz majd mindenki hozzáférhessen.    
Ilyen egyszerű alapelvek köré szerveződik a kollektív munka:
„Pont azok vannak itt, akiknek itt kell lenniük.”
„Ami megtörténik, az pontosan az, ami ma megtörténhetett.”
„Ha egy beszélgetésnek vége van, akkor azt tudomásul kell venni.”
A tréner kiemelt jelentőségűnek nevezte az úgynevezett „kétláb-szabályt” – értve ezalatt azt, hogy ha valaki úgy érzi, egy adott csoportban nem tud fontosat mondani, vagy számára sem hangzanak el érdekes információk, akkor érdemes továbbállnia. Itt ugyanolyan jó, ha valaki a büfében beszélget, mint ha ide-oda cikázik a beszélgető társaságok között.
Tréfásan három csoportba sorolták a résztvevőket. Vannak a szorgos hangyák, akik végigülik a saját csoportjuk vitáját, a méhecskék, akik ide-oda röpdösnek, és sok érdekes információt hoznak-visznek, és a pillangók, akik látszólag céltalanul röpdösnek, de jobbára a büfé környékén lelhetőek fel.

Muníció a jogalkotóknak

Alig fél óra alatt kéttucatnál is több érdekes témafelvetés került a falra, amelyek köré a beszélgető csoportok szerveződtek. Csak néhány ízelítőül:
•    Emberi tényező a közigazgatásban
•    Háromrégiós Magyarország
•    Közigazgatási információs rendszerek
•    A köztisztviselő etikája
•    Automatikus irat- és dokumentumkezelés
•    A tervezés szerepe
•    Infokummunikáció mint a közigazgatási kultúraváltás alapja
•    A közjó mint a közpolitika koordinációs eszköze
•    Stratégiai menedzsment a közigazgatásban
•    Szervezet- és vezetésfejlesztés
•    Jó közigazgatási eljárási alapelvek
•    Alkalmas-e a közigazgatás önmaga fejlesztésére?
•    Ki a jó köztisztviselő?
•    Fogyasztóvédelem a közigazgatásban
•    Kistérség vagy járás?
•    Ügyfélközpontúság a közigazgatásban
•    Hogyan vizsgáljuk felül az állam feladatait?
•    Integrált ügyfélszolgálatok
•    Korszerű tudásmenedzsment-rendszerek
•    Hol lehet a jelenlegi rendszerbe könnyedén beavatkozni?
•    Hatósági eljárások korszerűsítése – e-ügyintézés
•    Tanulhat-e a privát szféra a közigazgatástól?
Már a nem teljes körű felsorolásból is kitűnik, hogy mennyi érdekes gondolat vetődött fel, amelyet a nap folyamán a kiscsoportok megvitattak.
A szervezők azt ígérték, hogy a rövid emlékeztetők felkerülnek a www.etudasportal.gov.hu oldalra.
Még ennél is nagyobb dolog lenne, ha a szakma gondolatai valóban visszaköszönnének a készülő stratégiában is.

Munkatársunktól