Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információszabadság törvényt!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Újabb munkabeszüntetésre készülnek az önkormányzatoknál

Február közepére újabb sztrájkhullám várható az önkormányzatokban – tudta meg az MFOR című internetes portál a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetétől (MKKSZ). Ráadásul ezúttal csatlakoznának hozzájuk a kulturális szféra dolgozói is, ahol szintén tíz éve nem volt béremelés.


Kilencvennyolc önkormányzati hivatal 6854 dolgozója csatlakozott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete által, az önkormányzati dolgozók béremelése érdekében meghirdetett sztrájkhoz – közölte az MKKSZ elnöke a január legvégén Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

Boros Péterné elmondta, a Magyarországon dolgozó 17 ezer önkormányzati köztisztviselő mintegy 40 százaléka csatlakozott a felhíváshoz. Ez jelentős eredmény annak fényében, hogy a magyar sztrájkelőírások a legszigorúbbak között vannak Európában. Közölte, a munkabeszüntetéssel azt szeretnék elérni, hogy a tíz éve változatlan köztisztviselői illetményalap 60 ezer forintra emelkedjen.

Arra számítanak, hogy leül velük tárgyalni a kormány, ám ha nem születik megoldás, akkor készek februárban szélesebb körben folytatni a munkabeszüntetést – jelentette ki. Megjegyezte, nemcsak az önkormányzati köztisztviselőkért harcolnak, hanem azért a 200 ezer közalkalmazottért, kormánytisztviselőért és közszolgálati dolgozóért is, akinek tíz éve változatlan a keresete.

A következő sztrájk február 13. és 19. között várható az önkormányzatokban és az jóval hosszabb lesz, mint a januári – tudta meg az MFOR.hu. Addig pedig azt szeretnék elérni, hogy Orbán Viktor kijelöljön egy tárgyalópartnert a számukra. A februári sztrájk ideje alatt a támogatók is kifejezhetik együttérzésüket, kék ruhadarab vagy kék szalag viselésével.

Tárgyalni fogja az országgyűlés

Az MKKSZ elnöke szerint a bérfejlesztésnek nincs pénzügyi akadálya, problémát jelent azonban, hogy a parlamentben nincs hatékony képviselete az önkormányzatoknak, annak ellenére, hogy a képviselők között vannak korábbi polgármesterek. Elmondta, hogy a sajtótájékoztatóra meghívták az összes parlamenti párt frakcióvezetőjét, visszajelzést azonban csak az LMP-től kaptak.

Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője elmondta, a párt már benyújtott egy törvényjavaslatot a köztisztviselői illetményalap emelése érdekében, így erről a parlament tárgyalni fog. A képviselő úgy fogalmazott, a kormány tudatosan tartja alacsonyan az önkormányzati dolgozók bérét, hogy meggyengítse a helyi közösségek képviseletét.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kiemelte, minőségi szolgáltatást csak minőségi bérrel lehet biztosítani, a sztrájk pedig csak egy végső eszköz, és nem cél. Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke elmondta, több tucat kéményseprő csatlakozott az önkormányzati dolgozók munkabeszüntetéséhez.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, úgy vélekedett, "az állam a legrosszabb munkáltató Magyarországon", ha ugyanis a versenyszférában nem lenne béremelés tíz évig, mindenki felmondana, a cégek pedig csődbe mennének.

Lázad a kulturális szféra is

Több mint háromezer könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési dolgozó által aláírt, béremelést követelő petíciót adott át január 22-én, a magyar kultúra napján a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága részére.

Az utóbbi években semmilyen bértárgyalás nem zajlott a kulturális szférában; az állam "rosszabbul viselkedik" munkáltatóként, mint a legtöbb magáncég - mondta el a KKDSZ elnöke. Csóti Csaba hangsúlyozta: a petíciót nemcsak a KKDSZ tagjai, hanem a könyvtárosok, muzeológusok, levéltárosok és közművelődési dolgozók mintegy harmada aláírta.

A helyszínen Papp Katalin, a KKDSZ alelnöke által felolvasott petíció szerint a kulturális intézményekben dolgozó szakemberek fizetése messze elmarad az átlagbértől. Míg van olyan kiskereskedelmi lánc, ahol a pénztárosok is bruttó 300 ezer forintot keresnek, egy húszéves gyakorlattal rendelkező levéltáros, könyvtáros fizetése ennél bruttó 100 ezer forinttal kevesebb.

Csóti elmondta: a könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési dolgozók bérét több mint tíz éve nem rendezték. A szakszervezet két alapvető követelése ezért a bérpótlék 50 százalékos emelése, valamint a kiszámítható bérrendszer megteremtéséről szóló tárgyalások megkezdése. Újságírói kérdésre válaszolva közölte: követeléseik elutasítása esetén a sztrájkot is fontolóra veszik.

Munkatársunktól/MTI