A tavalyihoz képest jelentősen növelt összeggel, 26,5 milliárd forinttal fogadta el idei költségvetését Nagykanizsa közgyűlése, a büdzsé mintegy 60 százalékát beruházásokra, fejlesztésekre fordítják.

A tavalyi 17 milliárd után idén 26,5 milliárd forintból gazdálkodhat a város, a jelentős növekedés a Modern városok programja, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), valamint az infrastruktúrafejlesztés beruházásaira szánt összegeknek köszönhető.

Nagykanizsa megközelítőleg 3,8 milliárd forintos adóbevétellel számol ebben az évben, adóemelést nem terveztek és hitelfelvétellel sem számoltak.

A nagyobb tételű beruházások közé tartozik az utak, járdák felújítására, építésére szánt összeg. Erre évente mintegy 90 millió forintot fordítottak saját költségvetésből, idén azonban további 1,9 milliárd forintnyi forrást nyertek el ezekre a munkálatokra.

A fejlesztések éve Salgótarjánban

Salgótarján 16,2 milliárd forintos költségvetésében 9,5 milliárd forint értékű fejlesztéseket terveznek.

Fekete Zsolt (MSZP-DK-Tarjáni Városlakó Egyesület) polgármester az ülésen közölte: a felhalmozási feladatokra, beruházásokra, felújításokra elkülönített 9,5 milliárd forintos összeg jelentősen, 93,2 százalékkal magasabb a tavalyinál.

A növekedést az új projektek okozzák, amelyek európai uniós forrásokból, a Modern városok program keretében és a kormány által Salgótarjánnak odaítélt másfél milliárd forintból valósulnak meg - tette hozzá.

Turisztikai és sportlétesítmények fejlesztése, óvodák és orvosi rendelők felújítása, új rendelők kialakítása, energetikai felújítások, városrészi rehabilitáció, útfelújítások mellett tervezik egy toronyszálló kialakítását is szakemberek és turisták számára, szánnak pénzt gyerekesélyprogramokra, foglalkoztatási együttműködésre, a tömegközlekedés javítására, kerékpárutakra, valamint az utcai szociális munka segítésére is.

A polgármester elmondta: a nagy ellátási feladatokhoz szükséges források rendelkezésre állnak, a felhalmozások pedig biztosítják a város megnyugtató fejlődését és az önkormányzat vagyongyarapodását.

Egerben 40 milliárd forint a főösszeg

Egerben példátlan nagyságú fejlesztési forrásokkal számolnak idén. polgármestere. Habis László polgármester(Fidesz-KDNP) kiemelte: a tervezetben közel 3 milliárd forint központi támogatás és 8,3 milliárd forint saját bevétel mellett több mint 25 milliárd forintos felhalmozási - fejlesztésekre, beruházásokra vonatkozó - előirányzat is szerepelt - tette hozzá. A város 2018-as költségvetése így mintegy 16 milliárd forinttal haladja meg az előző évit.

A részletekről szólva a polgármester kiemelte: az intézmények működési feltételei adottak, azokra 7,5 milliárd forintot szánnak.

A büdzsében jelentős a bérfejlesztések hatása is: nőtt a köztisztviselők és a pedagógusok bére, ami a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével együtt 155 millió forint pluszkiadást jelent. Ezt önerőből fedezik - közölte.

Ambiciózusnak nevezte Habis László az önkormányzat adóbevételi tervét, amely több mint 100 millió forint növekménnyel számol tavalyhoz képest. Emlékeztetett: a folyamatban lévő uniós programok és a Modern városok programja keretében megvalósuló projektek mellett jelentős sportcélú fejlesztések is lesznek. A csaknem 2 milliárd forintból megújuló Bárány István uszodát várhatóan a nyáron átadják, a Kemény Ferenc Sportcsarnokban pedig a beruházás újabb ütemét valósítanák meg. Folytatódik továbbá az ősszel elkezdett, a város egészét érintő, egymilliárd forintos infrastruktúrafejlesztési program is - mondta a polgármester.

Szombathely: kiemelkedő a helyi gazdaság teljesítménye

Több mint 32,7 milliárd forintos mérleg szerinti bevételi és kiadási főösszeggel fogadta el Szombathely költségvetését a megyei jogú város közgyűlése, ebből mintegy 16,4 milliárd forint fordítható működésre és 16,3 milliárd forint beruházásokra.

Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) polgármester a költségvetési vita felvezetőjében a város anyagi helyzetének stabilitását hangsúlyozta, amihez szavai szerint nagymértékben hozzájárul a helyi gazdaság kiemelkedő teljesítménye, aminek köszönhetően 2010 óta csaknem duplájára nőtt az iparűzési adóbevétel, 2017-ben meghaladta a 8,2 milliárd forintot, 2018-ban pedig várakozásai szerint több mint 8,5 milliárd forint lehet.

Nemény András (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) frakcióvezető azonban felszólalásában "fogyókúrás költségvetésnek" nevezte az idei büdzsét, mondván abban több terület finanszírozása nem éri el a tavalyi szintet sem. Komoly terhet jelent szavai szerint az a 804 millió forint, amit szolidaritási hozzájárulásként kell befizetni a költségvetésbe. Szembesítette a városvezetést azzal a korábbi ígéretével, hogy 2018-ban 1 milliárd forintot költenek majd út-, híd- és járda felújításokra, miközben az eléjük terjesztett költségvetésben erre a célra 400 millió forint szerepel.

Debrecenben még soha nem gazdálkodtak ekkora összeggel

A rekordok költségvetésének nevezte a debreceni önkormányzat idei büdzséjét a megyei jogú város polgármestere.

Papp László (Fidesz-KDNP) azt mondta, ekkora mérlegfőösszeggel még nem terveztek költségvetést, és soha ekkora beruházási főösszeg nem állt még rendelkezésükre.

Debrecen 2018-as költségvetési mérlegfőösszege a tervezet szerint 87,48 milliárd forint, ami 13 milliárddal nagyobb az egy évvel korábbinál, a beruházási főösszeg - 36,8 milliárd forint - pedig 9,3 milliárddal haladja meg a tavalyit - ismertette Papp László megjegyezve, hogy idén 2,5 milliárd forint hitelt is felvesz az önkormányzat.

A polgármester szerint a költségvetés összeállításánál kiemelt szempont volt, hogy érvényesüljön benne a város egészére kiterjedő fejlesztéspolitika.

Munkatársunktól/MTI