A költségvetési rendelet az önkormányzat költségvetési bevételeit 245 milliárd 356 millió 248 ezer forintban, kiadásait 376 milliárd 829 millió 678 ezer forintban állapítja meg. Az így keletkező 131 milliárd 473 millió 430 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának - 36 milliárd 397 millió 166 ezer forintos - igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 75 milliárd 672 millió 880 ezer forintból, a belföldi értékpapírok - 19 milliárd 230 millió 189 ezer forintos - bevételeiből, valamint lekötött bankbetétek megszüntetéséből - 173 millió 195 ezer forint - finanszírozzák.

A testület 20 igen és 5 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el a 2018-as költségvetést.

Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy "igen feszített" a költségvetési terv, ami komoly kihívást jelent, mind bevételi, mind kiadási oldalról egy fegyelmezett működést feltételez. Ezen túlmenően teljes mértékben biztosítja a főváros működőképességét és a legfontosabb fejlesztéseit - jelentette ki.

Bagdy Gábor beszámolt arról is, hogy a tavalyihoz képest 10 milliárd forinttal több iparűzésiadó-bevétellel számolhat idén a főváros.

Tokody Marcell (Jobbik) arról beszélt, hogy szerinte a fővárosnak évről évre válságköltségvetése van.

Horváth Csaba (MSZP) azt mondta, "nem ez lesz az a költségvetés, amely bekerül a főváros aranykönyvébe". Szerinte az idei költségvetés a kormányzattal szembeni kiszolgáltatottság és az eladósodás költségvetése.

Tarlós István főpolgármester erre reagálva azt mondta, ugyan fejlesztési hitelre szorulnak, de 2010 óta - az azt megelőző időszakkal ellentétben - működési hitelt sem a főváros, sem a BKV nem vett fel. Mint rámutatott, 2010-ben az új városvezetésnek mintegy 251 milliárd forintos adóssággal kellett szembenéznie.

Az iparűzésiadó-bevétel növekedése a kedvező gazdasági folyamatok eredménye, és várhatóan tartósan kalkulálhat vele az önkormányzat.

A fejlesztéseknél a szokásosnál nagyobb forráshiány leküzdése okozott gondot. A megkezdett beruházások közbeszerzési és egyéb okok miatt nem zárulnak le a tervezett határidőre, illetve esetenként számottevően többe kerülnek a tervezettnél. Ez jelentősen megterheli a költségvetést.

Mivel csak minimális működési többlet tervezhető 2018-ban, a fejlesztés forrásai között csak ez a minimális működési többlet tervezhető. A már meglévő pénzeszközein és az állami, európai uniós támogatásokon kívül a főváros csak a megkötött hitel- és kölcsönszerződéseit használhatja fel.

Az egyik legjelentősebb feladat a 3-as metró felújítása lesz. A metrókocsik felújításának finanszírozását a főváros javarészt egy 60 milliárdos kereskedelmi banki hitelből biztosítja, amelyből idén 30 milliárd forintot terveznek lehívni. Az infrastruktúra felújítását 137,5 milliárd forint értékben az állam finanszírozza, a fennmaradó 40,6 milliárd forintot a fővárosnak saját forrásaiból kell biztosítania.

A költségvetésben már szereplő beruházásokon kívül új feladatok csak állami segítséggel lesznek indíthatók.

A metrófelújítás önerejével kapcsolatban nem zárultak még le a kormánnyal folytatott tárgyalások, mindez lehetőséget teremt arra, hogy a kormány nagyobb szerepet vállaljon a finanszírozásban.

Munkatársunktól/MTI