Néhány éve az USA-ban végeztek egy nagy kutatást, amely azt akarta feltárni, hogy a lakosság milyen arányban sorolható a tradicionális jobb- és baloldali, illetve liberális és konzervatív nézeteket vallók táborába. A kutatók döbbenten tapasztalták, hogy Amerikában létezik egy homogén, 50 milliós tömegű népesség, amelyik kívül áll a hagyományos politikai gondolkodás kategóriáin - kezdte előadását Takáts Péter, a Magyarországi Camphill Egyesület elnöke, a Hensel Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója.

Kik azok a kulturális kreatívok?

Ekkor keletkezett az új fogalom: kulturális kreatívok. Így nevezte el Paul Ray amerikai szociológus és Sherry Ruth Anderson pszichológus azt az új társadalmi réteget és gondolkodásmódot, amely a hagyományos modernista, illetve konzervatív világszemlélet mellett mind komolyabb helyet követel magának az amerikai társadalomban.
A koncepciót a 2000-ben megjelent, The Cultural Creatives: How 50 Million People Are Changing the World (A kulturális kreatívok: Hogyan változtatja meg 50 millió ember a világot, Harmony Books, New York) című könyvükben mutatták be.
A szerzők a könyvben kísérletet tettek arra, hogy megpróbálják jellemezni ezt az új, fokozatosan erősödő, mára mind több ember által képviselt viselkedés- és gondolkodásformát, amely sajátosan keresztezi az egyéni tudatosodás és a társadalomban megjelenő szociális szerepvállalás kérdéseit, amely a régi minták elengedésében és új minták létrehozásában látja a jövőt, legyen szó egyéni útkeresésről, spiritualitásról, környezettudatosságról, társadalomról, civil jogokról, a nők és a gyerekek helyzetéről, humanitárius kérdésekről, politikáról vagy a globalizációs folyamatok alakulásáról.
A kulturális kreatívok jellemzője, hogy noha életszemléletük alapvetően optimista, sokan közülük ma még úgy érzik, kevesen vannak.
A kulturális kreatívok tennivalói között előkelő helyet foglal el a közvetlen vagy részvételi demokrácia kiharcolása, mivel szerintük ez az egyetlen lehetséges alternatíva a jelenlegi diszfunkcionális rendszerek megreformálására.
Takáts Péter szerint Európában és hazánkban is jelen van ez az embercsoport, méghozzá ugyanolyan hatalmas arányban, mint az USA-ban. Ezért itt Magyarországon is meg kell alakítani azokat a közösségeket, akik kikényszerítik a polgármesterekből, politikusokból, hogy elfogadják a részvételi demokratikus eszközöket, a közösségi véleményeket pedig ne csak meghallgassák, hanem azok szerint cselekedjenek.
Takáts úgy véli, hogy a gyermekeink néhány évtized múlva mint egy hihetetlen mesére gondolnak majd arra, hogy voltak Európában olyan idők, amikor az emberek lemondtak a saját életük, sorsuk feletti rendelkezési jogukról, és négy évenként egy jóformán ellenőrzés nélküli embercsoport kezébe adták azt át.

Az abai modell

A solymári konferencián Kossa Lajos, Aba polgármestere mutatta be azt a modellt, amely talán a legmesszebbre merészkedett el a civilek felé való nyitásban. Abán a Stratégiakutató Intézet Kht. Varga Csaba vezetésével 2004-2005 között felmérést készített abból a célból, hogy megvizsgálják a helyi demokrácia kiszélesítésének esélyét, és egy társadalmi szerződés létrehozásának lehetőségét a településen. Ennek eredménye az lett, hogy utcaközösségeket hoztak létre, összesen 24-et, és ezek egy-egy képviselőt választottak, akik a lakosok véleményét és akaratát képviselve vesznek részt az úgynevezett Abai Magisztrátus ülésein. Ez egy újfajta tanácskozó testület, amelynek ugyan nincsenek még törvényekben rögzített jogosítványai, ám az abaiak úgy határoztak, hogy egy Társadalmi Szerződésben szabályozzák ezeket a kérdéseket, például az önkormányzat viszonyát a Magisztrátushoz. A kísérlet folyamatosan alakul, annyi azonban biztos, ma már Abán nem születhet döntés anélkül, hogy ne vonnák be az ott élők legszélesebb körét.

Állampolgári Tanácskozás Szentendrén

Szentendre Város Képviselő-testülete a 2009. októberi testületi ülésén új rendeletet fogadott el, amelyet egyeztettek a civil szervezetekkel is.
A „Civil rendelet", mely egységes rendszerbe foglalja a város és a civil szervezetek, egyházak együttműködését, a pályázatok lebonyolítását, olyan keretet teremt a civil szervezetek számára, amelyet ők tölthetnek meg tartalommal, és elősegíti azt is, hogy a civil szervezetek, és rajtuk keresztül a város lakossága is bekapcsolódhasson abba a tervező munkába, mely meghatározza a város fejlődését, és közvetlen tájékozódási lehetőséget is biztosít az elért eredményekről.
A rendelet bevezeti az állampolgári tanácskozás jogintézményét, amely a város lakossága által vitatott kérdésekre (pl. lakóövezetbe vonás, köztéri szobrok, forgalmi rend) keresi - egy egyeztetés folyamán [egyeztetések segítségével] - a többség által elfogadható választ.
A rendelet értelmében létrejött a „Civil kerekasztal", az Idősügyi és az Ifjúsági Tanács, a Nők és a Vállalkozók Tanácsa, melyek tagjait és elnökét a civil szervezetek választották meg.

Mosonmagyaróvár: Civil egyeztetés a neten

Hiszünk abban, hogy az élhető várost nem kizárólag anyagi források, sokkal inkább jó ötletek, elképzelések, közösen átgondolt tervek révén lehet kialakítani - fogalmazott Orbán Géza, Mosonmagyaróvár jegyzője, amikor nemrégiben bemutatta azt az új önkormányzati internetes fejlesztést, amelynek segítségével a korábbiaknál aktívabbá válik a kapcsolat a helyi civil szervezetekkel. A 2010. januárjában elindult Civil Egyeztető Program egyszerű és hatékony módszerek összességét kínálja, ezzel támogatva a civil szervezetek munkáját. Lehetőséget teremt továbbá a városvezetés és a civilek együttműködésére közösségi problémák kezelésénél, valamint további közös technológiai fejlesztésekre.
A Civil Egyeztetés keretében a városi civil szervezeteknek alkalmas felület áll rendelkezésükre, hogy közhírré tegyék programjaikat, sőt, összehangolják egymás között, vagy akár kiegészítsék egymás rendezvényeit.
Az új szolgáltatás a város honlapjáról érhető el, a civil szervezeteket betűrendben és téma szerint is megtalálhatjuk, miután regisztráltak az oldalon. A felületet a helyi szervezetek használhatják véleménynyilvánításra, tevékenységük dokumentálására, másokkal való közös munkára, az önkormányzattal való kapcsolattartásra, közösségi problémák feltárására, közérdekű jelzésekre, sőt, saját honlap működtetésére is. Az oldalon nyolc funkció található, köztük rendezvénynaptár és Google- térkép, mely a helyszínkeresést könnyíti meg. Az oldal működéséről a súgóban adnak segítséget. Orbán Géza elmondta: a rendszerfejlesztésre 1,8 millió forintot költöttek, a pályázati forráshoz 6 százalékos önrészt kellett hozzátenni.

Varga Csaba: már a közvetlen demokrácia is kevés

A polgári demokrácia modellje az egész világon súlyos válságban van. Már csak a fennálló hatalmi viszonyokat konzerválja, nem képes a változásokat elősegítő technikaként funkcionálni. Ezért világszerte keresik az alternatív megoldásokat - fogalmazott Varga Csaba, a Stratégiakutató Intézet Kht. vezetője. A lehetséges megoldások egyikét, a részvételi demokráciát azonban a maga részéről csak egy közbülső lépésnek tekinti egy radikálisabban új modell felé. A világon univerzális válság van - fogalmazott. - Ha az elmúlt évek bármelyik krízisét nézzük, legyen az ökológiai, gazdasági, lokális vagy globális, mindenütt az látszik, a jelenlegi módszerekkel nem lehet megoldani őket. Tudnunk kell azt is, hogy a globális kihívásokra nem adhatunk lokális válaszokat. A nemzetközi bankrendszert nem lehet Piliscsabáról átalakítani.
Az abai kezdeményezést azért tartja előremutatónak, mert az nem csak a döntés-előkészítésbe vonja be a lakosságot, hanem magába a döntéshozatalba, mi több, a megvalósítás folyamatába is.
Mindenkit arra figyelmeztetett, hogy legyen nagyon önkritikus a saját kezdeményezéseivel kapcsolatban, ugyanis csak az a jó módszer, ami képes valódi változásokat elérni.

Munkatársunktól 

sites.google.com/site/vilagfainfo/szoevetseg
www.aba.hu
www.mosonmagyarovar.hu/civilek
www.vargacsaba.hu