Szeptembertől egy sokkal stabilabb, napi problémáktól mentes oktatási rendszerrel találkozhatnak majd a pedagógusok, a szülők és a diákok - ígérte az oktatási államtitkár a Jó oktatás - jó iskola címmel a fővárosban rendezett tanácskozáson.

Palkovics László rámutatott: az állami fenntartásnak és működtetésnek köszönhetően kikerülnek a fogaskerekek közül a vegyes rendszer okozta "homokszemek", amelyek sok vitára adtak alkalmat. A jövőben nem fordulhat elő, hogy egy iskolában ne legyen elegendő szivacs, kréta vagy fénymásolópapír - mondta.

Hozzátette: az állami intézményfenntartó átszervezésével az volt a cél, hogy a minőségi oktatáshoz szükséges feltételeket az ország minden szegletében biztosítsák a diákok számára. Ezért vitték közelebb az iskolákhoz a döntéseket: bizonyos hatáskörök a központtól az új tankerületekhez, valamint az iskolaigazgatókhoz kerülnek át.

Szólt arról is, ugyanennyire hangsúlyos kérés volt a diákok terheinek a csökkentése, s hogy ezzel ne kelljen az új nemzeti alaptanterv elkészítéséig várni, felkérték az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet a kerettantervekkel összefüggő javaslatok megfogalmazására.

Átalakulhat a tanév rendje

Átalakulhat a jövőben a tanév rendje is, rövidebb lehet a nyári szünet, hosszabb az őszi és a tavaszi vakáció, és az új nemzeti alaptanterv (nat) bevezetésével szeretnék, ha egyre több iskolában tabletekről tanulnának a diákok - mondta Palkovics, hozzátéve: döntés még nincs a szünetekről, szakmai vita zajlik.

Kitért arra is, a nemzeti alaptantervben szereplő tananyagmennyiség már most szeptembertől csökkenni fog, ráadásul az iskola is eldöntheti, hogy a választható órák közül mit ír elő. Jelezte: ezek csupán az első lépések, amelyek a jelenlegi rendszer keretein belül meg lehet tenni, de ezt folytatják az új nat fejlesztésével.

A Budapesti Önkormányzatok Szövetségének (BÖSZ) és Megyei Jogú Városok Szövetségének kifogásait is kezelték - mondta Palkovics, kiemelve: azt kérték, hogy ne szűnjön meg a kapcsolatuk a helyi oktatással, ezért hozzák létre a tankerületi tanácsokat minden egyes körzetben. Szó sincs arról, hogy ki kellene vonulniuk az oktatásból, számítanak az önkormányzatok együttműködésére.

Jelezte: a tanácsoknak a tartalmi működésre lesz hatásuk, ezen dolgoznak. Példaként említette, az nagy szó, ha lesz előzetes véleményezési vagy egyetértési joguk az iskola képzési programjával kapcsolatban. Az önkormányzatoknak ugyanis most semmi hatásuk nincs a tartalmi dolgokra.

Hasznos iskolalátogatáshoz kötni a családi pótlékot

Az oktatási államtitkárság szerint hasznos volt iskolalátogatáshoz kötni a családi pótlék folyósítását: a 2009/2010-es tanévhez képest 57 százalékkal csökkent az igazolatlanul hiányzó diákok aránya. A közlemény felidézte, a családi pótléknak az iskoláskorú gyermekek után nyújtott eleme, az iskoláztatási támogatás csak a gyermek rendszeres iskolába járása esetén folyósítható.

Kitértek arra is, hogy az intézmény vezetője köteles a gyámhatóságot értesíteni, ha a gyermek az adott tanévben az iskolában a kötelező tanórai foglalkozásokról 10 órát, az óvodából 5 nevelési napot igazolatlanul mulaszt. Az iskola jelzése alapján a gyámhatóság levélben hívja fel az iskoláztatási támogatásra jogosult személy figyelmét a mulasztás jogkövetkezményeire.

A lemorzsolódás megelőzését, az ahhoz vezető helyzetek - így az iskolai hiányzások - mögött álló okok feltárását és a szükséges támogatást kívánja elősegíteni, hogy 2016 januárjától az iskolai szociális munkás, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkakör (választható munkakörként) is bekerült a finanszírozott nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közé.

A kormány célja, hogy erősítse a családokat, amit számos eszközzel, például rezsicsökkentéssel, adócsökkentésekkel, új típusú családtámogatási formákkal (például gyed extra) is segít. A családi pótlékon és a családi adókedvezményen keresztül éves szinten 600 milliárd forintot hagynak a családoknál - olvasható a közleményben.

Bukás a kormány oktatáspolitikája

Egyértelmű bukásként kell értékelni azt, amit a kormány az elmúlt egy évben az oktatáspolitika terén tett - mondta Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője. Elhibázott, a világon sehol máshol nem működő modellt erőltetnek tovább, "visszatolják a biciklit a szocializmusba", totális államosítás következik, a kormányzat pedig annak a köznevelési kerekasztalnak a javaslatait sem hajtja végre, amelynek tagjait maga delegálta.

Azzal, hogy a helyi közösségek nem szólhatnak bele a saját iskoláik életébe, nemcsak a saját jobboldali konzervatív elveikkel mennek szembe, hanem az Európai Unió és a kereszténydemokrácia elveivel is - hangsúlyozta az ellenzéki politikus, aki szerint "elrettentő" a kormányzat szakgimnáziumokkal kapcsolatos elképzelése, amelyek kerettanterve "gyakorlatilag egy népbutítás".

Elégtelenre vizsgázott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) oktatásügyben, a Magyar Liberális Párt (MLP) tanszabadságot, decentralizációt és önálló oktatási minisztérium felállítását sürgeti - mondta az ellenzéki párt ügyvivője. Kitért arra, hogy a Nemzeti alaptanterv visszalépést jelent, nem fejleszti a kompetenciákat, a lexikális tudást kultiválja, képtelen a gyermekek 21. századi tudással való felkészítésére.

Kifejtette, az MLP esélyegyenlőséget célzó törvénymódosító javaslata szerint a helyi önkormányzatok működtetnék az iskolákat, a szegényebb önkormányzatok több állami normatívát kapnának, valamint önkéntes társulásokat hozhatnának létre az iskolák működtetésére. Azonban a törvényjavaslat nem jutott át a kulturális bizottságon, az Országgyűlés elé, hogy a képviselők megvitathassák azt - mondta.

Az MSZP szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) feldarabolása 59 kisebb egységre továbbra is koncentrációt és centralizációt jelent az oktatási rendszerben. Kunhalmi Ágnes MSZP-s politikus azt mondta, a Fidesznek meg kell értenie, hogy addig, amíg nem adják vissza az iskolák autonómiáját, és nem lesz az intézményeknek saját költségvetésük, a rendszer rosszul fog működni.

Az MSZP szerint hiba az is, hogy az önkormányzatokat megfosztották az oktatás igazgatásától, a totális államosításból problémák lesznek - hangsúlyozta. Az ellenzéki párt szerint létezik az az "arany középút", van olyan "okos rendszer", ahol az állam és az önkormányzatok képesek együtt igazgatni az iskolákat.

Önkormányzatok a sarc ellen

Az ellenzéki pártok mellett számos önkormányzat is kritikus az oktatás átalakításával kapcsolatban. A budaörsi képviselő-testület például "elvi nyilatkozatot" fogadott el, amelyben tiltakozik "a várost sújtó 2,3 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulás" és "iskolái teljes államosítása miatt". Mint írták: a kormányzat a 30 ezer lakosú Budaörstől kívánja elvonni annak 21 milliárd forintnak több mint tíz százalékát, amelyet az összes magyar önkormányzatra vetettek ki.

Debrecen az oktatásügyből soha nem vonul ki, bármilyen szabályozás legyen az ágazatban - jelentette ki a cívisváros polgármestere az Új Főnix Tervet bemutató tájékozatóján. Debrecent erre nemcsak tradíciói kötelezik, hanem város- és gazdaságfejlesztési törekvései is ösztökélik az önkormányzatot - tette hozzá Papp László (Fidesz-KDNP). Az Új Főnix Terv keretében 10 milliárd forintot fordítanak oktatási intézmények fejlesztésére.

Budafok-Tétény önkormányzata szeretné elérni, hogy július elsejével jöjjön létre egy dél-budapesti tankerületi központ, XXI.-XXII.-XXIII. kerületi illetékességgel, emellett az iskolafenntartói feladatokból is többet adnának az erre vállalkozó helyhatóságoknak. Az iskolák ügyében Karsay József (Fidesz-KDNP) kerületi polgármester levélben fordul Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez - tudatta az önkormányzat.

Az önkormányzat vezetése azt kéri, hogy a miniszter kezdeményezzen olyan törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy a szakmai irányításon - a tanügyigazgatáson, tanfelügyeleten -, valamint az ingyenes tankönyv és a pedagógusbérek biztosításán kívül minden, az iskolafenntartással összefüggő feladat kerüljön vissza azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyek erre vállalkoznak.

Munkatársunktól/MTI