Lezárult az adósságkonszolidációban nem érintett települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatását célzó többéves program, 2014 óta 43 milliárd forintot kapott csaknem 1200 település - közölte a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára november végén tartott budapesti sajtótájékoztatóján.

Pogácsás Tibor felidézte, 2010-re nehéz helyzetbe kerültek az önkormányzatok. 2005 és 2010 között "drasztikusan" megnövekedtek a feladataik, miközben az állam majdnem 1400 milliárd forintot vont el a szektorból. Ezért a kormány 2010 után a hiteltartozások átvállalásáról döntött, több mint kétezer önkormányzattól mintegy 1360 milliárd forintnyi adósságot vett át.

Ugyanakkor a hitel nélkül gazdálkodó településeket is támogatni kívánták, ez az 1172 önkormányzat kapott 2014 óta 43 milliárd forintot. Az államtitkár azt mondta, eredetileg 2018-ban fejeződött volna be a program, a gazdaság teljesítménye azonban lehetővé tette, hogy már most lezárják.

Hangsúlyozta: az önkormányzatok kizárólag fejlesztésekre pályázhattak, működésre nem. Épületek, utak, járdák, sportlétesítmények korszerűsítésére lehetett támogatást elnyerni; minden olyan fejlesztésre, amely a lakosságot szolgálja. A támogatás a településnagyságtól függött, három- és négyszázmillió forint közötti hozzájárulást adhatott az állam.

Stabilizálódtak a helyhatóságok

Pogácsás Tibor az önkormányzati rendszer megalakulása óta eltelt időszak legnagyobb tőkejuttatásának nevezte a lezárult programot, és azt hangoztatta, hogy a transzfereknek köszönhetően stabilizálódott az önkormányzatok működése.

Idén 1139 települési önkormányzat kaphat összesen több mint 22 milliárd forint fejlesztési célú támogatást Pintér Sándor belügyminiszter döntése értelmében. A költségvetési törvény júniusi módosítása olyan épületek renovációját és megvásárlását is megengedte, amelyek a jövőben a kötelező önkormányzati feladatellátást szolgálják majd.

Felidézte, hogy az első ütemben, 2014-ben 1055, az adósságkonszolidációban nem érintett önkormányzat összesen 12,1 milliárd forint támogatásban részesült, tavaly pedig 115 önkormányzat kapott 9,5 milliárdot.

Idén a pályázati kiírás szerint a többi között épületek, utak, hidak, járdák, csapadékelvezetési rendszerek fejlesztésére, köztemető felújítására, településrendezési tervek készítésére, valamint a helyi munkahelyteremtési programok megvalósítására lehetett támogatást igényelni – tette hozzá Pogácsás.

Hamarabb fizetnek a kimaradt településeknek

Az adósságkonszolidációban nem érintett települési önkormányzatoknak kiírt program keretében eredetileg a résztvevők egy része csak 2017-ben kapta volna meg a neki megítélt forrást, a gazdaság teljesítménye miatt azonban ezek az önkormányzatok is idén részesülnek támogatásban - mondta a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.

Pogácsás Tibort egyébként azzal kapcsolatban kérdezték, hogy - mint azt már korábban is elmondta - lezárult az adósságkonszolidációban nem érintett települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatását célzó program, amelynek keretében 2014 óta 43 milliárd forintot kapott csaknem 1200 település.

Az államtitkár elmondta, a program eredetileg négyéves lett volna, vagyis a résztvevők egy része csak 2017-ben kapta volna meg a megítélt forrást. A gazdaság teljesítményének köszönhetően azonban minden nyertes pályázó még idén megkapja a teljes összeget, így hosszabb idő áll rendelkezésükre. Ezekről 2018 végéig kell elszámolniuk az államnak.

Biztos az önkormányzatok finanszírozása

Stabil finanszírozási környezetet biztosít az önkormányzatok számára a 2017-es központi költségvetés - jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára Egerben, a 17. Önkormányzati Költségvetési és Adókonferenciát megelőző sajtótájékoztatón.

Berczik Ábel elmondta: az önkormányzatokat érintő legnagyobb változást a köznevelési feladatok egyesítése jelenti majd. Azaz: jövőre már a háromezernél nagyobb lélekszámú településeken is az állam fogja működtetni az épületeket, ami az önkormányzatok esetében finanszírozási változásokkal is jár.

Rámutatott: a Modern Városok Program keretében kötött megállapodások értelmében induló fejlesztésekhez szükséges források nagy része várhatóan szintén jövőre nyílik meg az önkormányzatok számára. Erre több mint 100 milliárd forintnyi keret áll rendelkezésre a központi költségvetésben.

Miszlai József, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese arról beszélt, hogy a tanácskozáson kiemelt hangsúlyt helyeznek az ASP-rendszer országos kiterjesztésével összefüggő tudnivalókra. Az ASP az önkormányzatok számára egységes felületen, egy "felhő-alapú" szolgáltatás formájában teszi elérhetővé a különböző szakrendszereket.

Eredménytelen az adósságrendezés

Szintén novemberben hozta nyilvánosságra az Állami Számvevőszék az adósságrendezési eljárásban érintett önkormányzatokról szóló első jelentéseit. Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke az eljárásban érintett önkormányzatoknál tett ellenőrzési megállapítások alapján kijelentette: az adósságrendezési eljárások eredménytelenek voltak.

A nyilvánosságra hozott jelentésekről szóló részleteket Renkó Zsuzsanna felügyeleti vezető ismertette a sajtótájékoztatón. Hét önkormányzat – Esztergom, Gönc, Nagydobos, Nemesvid, Selyeb, Sáta és Verseg – esetében a számvevők az elmúlt években lefolytatott adósságrendezési eljárásokat értékelték – mondta az ÁSZ munkatársa.

Az adósságrendezés az önkormányzatok többségénél egyezséggel zárult, Nemesvid és Verseg esetében pedig a bíróság vagyonfelosztást rendelt el. Renkó kiemelte: az adósságrendezési eljárások végrehajtása során a polgármester, a jegyző és a pénzügyi gondnok nem szabályszerű feladatellátása akadályozta az adósságrendezés céljainak elérését.

A fizetőképesség helyreállításához sehol nem voltak elegendőek a saját hatáskörben végrehajtott intézkedések – mondta a felügyeleti vezető. Renkó Zsuzsanna hozzátette: az önkormányzatoknál – Gönc kivételével – az eseti állami támogatások nélkül fenntartható pénzügyi egyensúlyt nem sikerült megteremteni.

Munkatársunktól/ÁSZ/MTI