A kormány döntött arról, hogy a Kelenföldi pályaudvar közelében építi meg a dél-budai egészségügyi centrumot - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Lázár János elmondta, a tervek szerint ez egy több mint ezer ágyas új egészségügyi intézmény lesz, amelyet mindenképpen az M1/M7-es autópálya közelében lévő területen szeretnének megépíteni úgy, hogy a metró- és az autóbuszos csatlakozás is elérhető legyen.
Jelezte, a beruházás tervezői munkájának előkészítésével a kormány Noll Tamás építészt kívánja megbízni.
Mint mondta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) két területet vizsgál, megkezdődtek a tulajdonosokkal a tárgyalások is, a beruházáshoz egy 8-10 hektáros terület kell. Több mint 100 ezer négyzetméteres épületről van szó, amely a kormány legjelentősebb egészségügyi beruházása lesz Budapesten - közölte.
Lázár János szólt arról is, a miniszterelnök kérésére az Emmi sürgősen és soron kívül rendezi azon fiatal szakorvosok helyzetét, akik a szeptemberi béremelés után kevesebb fizetést kapnak, mint a béremelés előtt.
Kitért arra is, hogy a kormány döntése értelmében a székesfehérvári kórház 170 millió, a Zala megyei kórház egy beruházása befejezéséhez 2,5 milliárd forint többlettámogatást kap. Beszámolt arról is, hogy a Semmelweis Egyetem kezdeményezésére új gyermekgyógyászati központ létesül, továbbá fejlesztések lesznek a gyógyszerészeti karon és a fogászati klinikán is.
Az adótitokkal kapcsolatos törvénymódosításról azt mondta: mint ahogy az is adótitok, az adózó kinek adja személyi jövedelemadója egy százalékát, annak is adótitoknak kell lennie, hogy egy vállalkozás a társasági adórendszer keretében, mely sportegyesületet támogat.
Beszélt arról is, hogy felül kell vizsgálni a gimnáziumi rendszert, az átalakítást annak a célnak kell alárendelni, hogy a diákok bejussanak az egyetemre. Megkerülhetetlennek tartotta a kötelező felvételi bevezetését, de jelezte, az átalakítás csak az új Nemzeti alaptanterv bevezetése után lehetséges.
Lázár János elmondta, a kormány foglalkozott, de nem hozott döntést a városképi törvényjavaslatról, azaz arról, "hogyan lehetne az ízléstelen plakáterdőben rendet vágni". Hozzátette: a tárcák egyeztetnek a kérdésről, azért van probléma, mert főként önkormányzati tulajdonban vagy magántulajdonban elhelyezett plakáthelyekről van szó és nem azért, "mert Simicska úrnak érdekeltségei vannak ezen a területen".
Kitért arra, Magyarország kész segíteni Ukrajnának, mert Kárpátalján és számos más térségben a kötelező védőoltások anyagi források hiányában elmaradnak.
A miniszter elmondta, a kormány jóváhagyta, hogy Esztergom bekötése az M1-es autópályába 90 milliárd forintos költséggel a nyugati nyomvonalon - Zsámbéktól nyugatra, a településeket elkerülve - valósulhat meg. Hozzátette: a Széchenyi Tőkealap-kezelő program folytatódik, 60-70 milliárd forint forrást helyeznek ki.
Kitért arra, hogy a kormány ingatlant ad át a fővárosban a Hajdúdorogi Főegyházmegyének.
A Népszabadság kiadásának felfüggesztéséről kérdésre válaszolva azt mondta, az üggyel a kormány nem foglalkozott, mert sem a lap, sem annak kiadója nem fordult a kabinethez segítségért. Furcsa is lenne, ha a kormánynak kellene megmentenie a Népszabadságot - közölte.
Felvetették neki, hogy a lap megszüntetésének nem gazdasági, hanem politikai okai lehettek. Azt felelte: a kiadót kell megkérdezni az okokról. 2010-ben és 2014-ben "a Népszabadság áldásos tevékenysége mellett kaptunk kétharmadot, miért lenne érdekünk a megszüntetése?" - kérdezte.
Szerinte ebben az ügyben nem ügydöntő a kormány vagy egy párt akarata, egy lap sorsát az előfizetők, a vásárlói határozzák meg. Ha a Népszabadság szellemiségére van igény, akkor lesz folytatás - fogalmazott, megjegyezve: ilyen helyzetben az azért elvárható, hogy méltányosan bánjanak a munkavállalókkal.
Arra a felvetésre, hogy sajtóhírek szerint Matolcsy György jegybankelnök Patai Mihálynak, a Magyar Bankszövetség elnökének lakásában lakik, Lázár János közölte, a jegybank ügyeit nem helyes, ha a kormány kommentálja. Hozzátette: a bankszövetségnek jobban kellene ügyelnie az ilyen részletekre.
Lázár János a 3-as metró felújítását firtató kérdésre leszögezte: a kormány kiemelt feladatnak tekinti azt, s majd a főváros eldönti, hogy minden megállót vagy csak a kocsikat kell felújítani. "Mi annyit finanszírozunk", amennyiről a főváros dönt - fogalmazott, hozzátéve: bízik benne, hogy a főpolgármester a minisztériumokkal folytatott vitákból nem azt a következtetést vonja le, hogy akadályozni akarják a beruházást.
A tárcavezető tájékoztatása szerint a közigazgatás korszerűsítésére a következő 3 évben 250 milliárd forintot fordítanak, s a bürokráciacsökkentés jegyében további 45 jogszabály módosítását kezdeményezik.
Lázár János azt is tudatta, hogy a 300 négyzetmétert nem meghaladó lakásbővítéseket a továbbiakban nem kell engedélyeztetni, csak bejelenteni. Emellett döntöttek arról, hogy évente 1,5 milliárd forintot fordítanak 200 népi műemlék - malmok, tanyák - felújítására, megmentésére; 2 milliárd forintot fordítanak első világháborús emlékművek felújítására; a Nemzeti Táncszínház pedig a 3,3 milliárd forinton felül további 680 millió forintot kap a Millenárison épülő új intézményéhez.
MTI
|